|
 Jó európaiként igaz patrióták - irodalmi pályázat
A Boldog Jövőnkért Alapítvány 2005. évben hirdette meg Jó európaiként igaz patrióták projektjéhez kapcsolódó irodalmi
 pályázatát. A legjobbak megjelennek a Lyra irodalmi antológiában.
A beérkezett alkotások értékelése hamarosan befejeződik, a  Kuratórium a hétvégén hirdet eredményt , ám addig is bemutatunk két pályázatot.
Izbrisov Vitaly
( Budapest, Kossuth Lajos Általános Iskola, 8.b.)
Európaiság - hazafiság
Hogy mi a hazafiság? Régen úgy gondoltam, hogy a hazafi szereti az országot, amelyikben született és él.
Én Oroszországban éltem tizenkét évig és úgy gondoltam, hogy nincs ennél szebb és jobb hely. Már három éve élek Magyarországon és megismertem a nyelvet, a hagyományokat és sok szép helyet és már elmondhatom, hogy két hazám van.
Ez alatt a három év alatt olyan szerencsés voltam, hogy egy kicsit megismerhettem Szlovákiát, Lengyelországot, Horvátországot, Ausztriát és Hollandiát. Rájöttem, hogy ezek is gyönyörű helyek, ahol kedvesek az emberek és érdekesek a hagyományok.
Rájöttem, hogy amikor még Oroszország volt a legszebb és legkülönb hely számomra, valójában csak a szülővárosomat és még néhány helyet ismertem egy hatalmas országból, azaz nem ismertem igazán, csak elfogult voltam iránta. Ez az elfogultság lehet a hazafiság?
Ahogy egyre több országot megismertem, egyre inkább úgy gondoltam, hogy nem helyes azt hinni és mondani, hogy az én országom a legjobb és a legszebb a világon.
Miért pont az ország? Miért nem az iskolám, az utcám, a kerületem vagy a városom a hazafiság oka?
Lehet, hogy az európai hazafiság olyan, ami nem helyezi a saját utcáját, városát és országát és kontinensét a többi elé, lehet hogy az európaiság éppen az, ha az emberek iránti szeretet és tisztelet nem áll meg Európa határainál? Én szeretem mindkét hazámat és szeretném megismerni az egész világot.
Bencze Árpád
(7.b., Kossuth Lajos Általános iskola, Budapest)
Hazafiság
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy szegény család.
A családban három fiúgyerek volt. Az apa csizmadia volt, az anyuka természetesen csak a házat, a háztartást és az állatokat látta el. Sok pénzük nem volt arra, hogy tanítassák a fiúkat. A legidősebb fiú kitanulta az apja mesterségét. A középső, mert az volt a legeszesebb és igen ájtatos volt, papnak adták. A legkisebbnek, akit Jóskának hívtak nem maradt más, mint a katonasors. Ahogy felcseperedett, jelentkezett az osztrák-magyar hadseregbe katonának. Mert ha még nem említettük volna, a történet az Osztrák-magyar Monarchia idején játszódik. Hát, ha nem is fényes a katonaélet, volt mit ennie és volt fedél a feje fölött.
Így telt el néhány év, kiképzéssel, gyakorlatozással. Egyszer csak hírek érkeztek Budapestről, forradalom híre érkezett. Szóltak hírek a kiszabadított Táncsicsról, Petőfi Sándorról, aki elszavalta a Nemzeti Dal című költeményét. A tizenkét pontról, amit a márciusi ifjak állítottak össze, hogy a fennálló császári helytartóságot megdöntsék, és önálló Magyarországot hozzanak létre. Arról is szóltak hírek, hogy egy Kossuth Lajos nevű tábornok önálló magyar hadsereget akar létrehozni és verbuválja a fiatalokat és az öregeket a hadseregébe. Hiszen az elért eredményeket meg akarták védeni. Jóskának és hozzá hasonló magyar fiataloknak mindjárt mehetnékje támadt, hogy hazamenjen harcolni a hazáért. De természetesen szó se volt róla, hogy elhagyhatják a császári hadsereget. A katonai elöljáróik fokozott figyelemmel kísérték és ellenőrizték a magyar fiúkat. Többen megpróbáltak Bécsből, a kaszárnyákból megszökni, hogy hazamenjenek, de azokat elfogták és kivégezték őket. De Jóskának egyfolytában az motoszkált a fejében, hogy hogyan tudna megszökni, és aztán csatlakozni a magyar csapatokhoz. Egyszer csak elindították az ő hadtestét is a szabadságharc leverésére.
Szeptember vége felé a Velencei-tó környékén jártak és várható volt egy ütközet a magyar hadsereggel. A Velencei-tó környéke nádasokkal teli vidék volt. Jóska ismét nagyon szökni akart, hiszen dehogy akarta ő honfitársait megölni. Az esti sötétségben, takarodó után Jóskának sikerült kiszöknie a táborból.
De szökését hamar észrevették, üldözték de mivel el tudott bújni a nádasban, ezért aztán feladták a keresését. Másnap Jóska már a magyar oldalon harcolt az első győztes csatában.
Ennyire szerette hazáját Jóska, hogy életét kockáztatva megszökött a császári hadseregből, hogy hazájáért harcoljon.
(info: www.bja.hu )
|
