|
Tavaly év végén ünnepelte a MTESZ Vas Megyei Szervezete
fennállásának 50. évfordulóját. Ebből az apropóból szólaltattuk meg Barna Tamás
elnököt, korábbi megyei és regionális ügyvezetőt.
 Mint megtudtuk tőle, 1957-ben hatodikként alakult meg a
MTESZ vasi szervezete az országban. Ekkor már voltak működő egyesületi szakmai
csoportok, de még nem léptek szövetségre. A Vas megyei szervezet megalakulását
lényegében a Közlekedéstudományi Egyesület kezdeményezte, amely az elmúlt öt
évtizedben igen progresszív szerepet töltött be. Olyan kezdeményezései voltak,
mint a csaknem egy évtizedig működő MTESZ Híradó vagy a Széchenyi díj a Vas
megyei műszaki fejlesztésekért. 1957-ben már 11 helyi csoportot jegyezhettek.
Eleinte belső szervezési munkák folytak, s egyre gyarapodott a csoportok száma.
Az 1960-as években az akkori megyei tanácsi és pártvezetés több anyagot is
küldött szakmai véleményezésre a MTESZ-nek. Az 50 év alatt sikerült is
megőrizni a politikamentességet. Sőt, olyan vélemények is voltak a
szervezetnél, amelyek ellentmondtak a pártkezdeményezéseknek, a megyei tanács
elképzeléseinek, s adtak is a véleményekre. Igen jó volt az együttműködés
például a Hazafias Népfronttal, elsősorban környezetvédelmi területen. Az
országban az elsők között Vasban született meg a megye környezetállapotának a
térképe és felmérése. Sajnos ezt nem tartották karban. Kiépültek a kapcsolatok
a szomszédos megyékkel és határon túli szervezetekkel. Az 1960-as években
nagydolog volt a MTESZ részvétele például a gráci vásáron.
Barna Tamás azt is elmondta, hogy a MTESZ szervezetek anyagi
helyzete a rendszerváltásig stabil volt, megkapták a szükséges támogatást. Az
állam elismerte az ország legnagyobb civil szervezetét. Az egyes szakmai
szervezetek mögött akkoriban egy-egy nagyvállalat állt.
 Az egyesületek csaknem 70 szakmai folyóiratot adtak ki. Az
1970-es években olyan mérnök-tanár volt a MTESZ főtitkára, aki igen komoly
kapcsolati tőkével rendelkezett, és azt pozitív módon ki is használta. Volt
olyan pesti tisztújító közgyűlés, ahol jelen volt a miniszterelnök, két
helyettese, valamint az országgyűlés elnöke is. A rendszerváltás után a
szövetség támogatása nem szűnt meg, sőt, a civil szervezetek között külön
kezelték. Az állami támogatás csak négy-öt éve maradt el. A rendszerváltásnál
még 43 egyesület volt, amelyek ugyan tagok voltak, de nem önálló jogi
személyek. Az egyesületekről szóló törvény alapján aztán valamennyien
kinyilvánították önállóságukat úgy, hogy bent maradtak a szövetségben. Az
egyesületek és területi szervezetek változóan tudtak alkalmazkodni az új
körülményekhez. Az egyesületek helyzetét alapvetően befolyásolta a mögöttük
álló gazdasági háttér. Az 1990-es évektől kezdve csökkent a tagság és az
egyesületek száma, az utóbbiaknál a kor követelte fluktuáció ment végbe. A
megyei szervezeteknél a változásokhoz való alkalmazkodás vezetési kérdés is
volt. Vasban rugalmasan történt meg az alkalmazkodás, az új utak keresése.
Stabillá, kifejezetten progresszívvé vált a szövetség. Volt olyan időszak,
amikor a kis vasi szervezet az országos árbevétel 12-13 százalékát adta. A
szakmai konferenciaszervezésben pedig a megyei szervezet sajátos, példamutató
tevékenységet végez. A szakértői munkában az ötven év nagy részében kimagasló
eredményeket könyvelhettek el a megyében. Ez már teljes mértékben megszűnt,
amelynek elsősorban a vezetés túlzott központosítása az oka. A hatékonyabb
működéshez a megyei szervezetnél sikerült racionalizálni a létszámot, a
működési feltételeket.
Az elnök szólt arról is, hogy sajnos most egy
válságidőszakot él át a szövetség, nőtt a kézi vezérlés szerepe, igaz,
megmaradt a szakmai önállóság. A megoldás az lehetne, ha minden megyei
szervezet önálló jogi személy lenne. Ez megalapozhatná az utat a következő
ötven évre.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|
