Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Adózás, helyi adók

Állatbarát

Állattartás

Balaton

Bemutatjuk

Beruházás

Biztosítás

Cégek, vállalkozások hírei

Cégvilág

Civil hírek

Család

Egészségügy / szociális intézmények

Egyesület

Egyházak

Elektronikus ügyintézés

Életmód

Energiagazdálkodás

Építési ügyek

Érdekességek

Események

EU információk

EU pályázatok

Felhívás

Fiatalok

Foglalkoztatás

Fogyasztóvédelem

Gasztronómia

Gazdasági hírek

Gazdaságpolitika

Gyermek és ifjúsági ügyek

Gyermeknevelés

Helyi önkormányzat

Helyi szolgáltatások

Helytörténet

Hőszolgáltatás

Humán

Idegenforgalmi információ

Informatika

Informatika és távközlés

Innen-onnan

Innováció

Internet / multimédia

Jegyzet

Jótékonyság

Kamarák

Karácsonyi ünnepségek

Karrier

Katasztrófavédelem

Képviselők hírei

képviselő-testület

Képviselőtestület

Kézilabda

Kiállítások, konferenciák

Kistérségek

Kitüntetés

Koncert

Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum

Kosárlabda

Környezetvédelem

Közbiztonság

Közérdekű információk

Közlekedés

Közlekedési információk

Közműépítés és szolgáltatás

Kulturális programok

Labdarúgás

Munkaerő

Munkavédelem

Nemzeti Fejlesztési Terv

Nemzetiségi ügyek

Nyugdíjasoknak

Oktatás

Pályázatok

Párthírek

Pedagógia

Polgári védelem

Politika, közélet

Rally

Regionális programok

Rendezvény

Rendőrségi hírek

Sport / fittness / szabadidő

Sportrendezvény

Statisztika

Szabadidő

Szociális ügyek

Távközlés

Terrorizmus

T-Kisebbségek

Törvény, rendelet, szabályozás

Tudósítás

Turizmus

Utazás

Vállalkozásfejlesztés

Vélemények

Vendéglátás

Vízszolgáltatás


Háromezer milliárdot öntöttek az európai bankszektorba
  Horribilis összegeket pumpáltak az EU tagállamai a bankszektorba és a reálgazdaságba az elmúlt hónapokban a pénzügyi és gazdasági válság hatásainak ellensúlyozására. Az Európai Bizottság által szerdán közzétett legfrissebb jelentés az állami támogatások összegéről arra a következtetésre jut, hogy a kormányok az EU 27 tagországában 3 ezer milliárd eurónak megfelelő összeg bevetésére vállaltak kötelezettséget a pénzügyi rendszer stabilizálására: állami garanciák nyújtására, a bankok újratőkésítésére és szerkezetátalakítási programokra.
    

 A fenti összeg - bizottsági illetékesek szerint - háromszorosa annak, amiről a G20-ak múlt heti londoni találkozóján megállapodás született. Ebből a keretből a legnagyobb hányadot - 2300 milliárd eurót - a betéteseknek, illetve a pénzintézeteknek felajánlott állami garanciák (egyfajta védőernyők) teszik ki, közel 300 milliárd euróra rúgnak a bankok újratőkésítésére fordított összegek és mintegy 400 milliárd euró a hozzávetőleges összege az egyes bankoknak nyújtott ad hoc (mentőöv-jellegű) támogatásoknak és szerkezetátalakítási intézkedéseknek.

     A legnagyobb összegű állami garanciára Dánia vállalt kezességet, összesen 580 milliárd euró értékben. Őt Németország (400 milliárd euró), Nagy-Britannia (294 milliárd euró), Franciaország (265 milliárd euró) és Spanyolország (200 milliárd euró) követi. Magyarország a tavaly novemberi IMF-EU-Világbanki hitel-megállapodásban szereplő vállalásának megfelelően 300 milliárd forintos garanciaalapot hozott létre, ezt az összeget azonban többször is fel lehet használni, így a ténylegesen igénybe vehető összeg eléri az 1500 milliárd forintot (kb. 5 milliárd eurót).  Ám ez még így is viszonylag csekély summa, mely nemcsak az osztrák állam által kilátásba helyezett 90 milliárd euró mellett törpül el, de még Portugália 20 milliárd eurós vagy Görögország 15 milliárd eurós vállalása mellett is.

    A Bizottság részéről ugyanakkor rámutatnak: a tényleges állami támogatás végső összege jóval alacsonyabb, hiszen az állami garanciák esetében a ténylegesen kifizetett összeg alaphelyzetben a garantált összegnek csak elenyésző részét alkotja – csak azt a részét, amelynél ténylegesen be is váltották a garanciát. A tényleges költségvetési kiadás ugyanis akkor csak realizálódik, ha az állami garanciát lehívják.

    Ami a banki tőkepótlást illeti, e téren a legnagyobb vállalást a német állam tette, amely 80 milliárd eurót különített el a bankok újratőkésítésére. Nagy-Britannia 50 milliárd fontot (63 milliárd eurót), Spanyolország 30-50 milliárd eurót fordít e célra a Bizottság március 31-i határnappal készült összesítése szerint. Magyarország 300 milliárd forintot (kb. 1 milliárd eurót) helyezett kilátásba erre a célra, szintén a novemberi IMF-EU-Világbanki megállapodásnak megfelelően. Ez a Bizottság által ismertetett tagállami tőkepótlási vállalások között a legkisebb – igaz, ilyen vállalást csupán 11 tagország tett, a másik 16-ban a kormány úgy ítélte meg, nincs szükség ilyesmire.

     Egyedi jellegű, ad-hoc beavatkozásnak számító bankmentő intézkedésre viszont Magyarországon nem került sor. Ilyesmiből az EU egészében is összesen csak 17-et számlált össze a Bizottság. A legnagyobb összeget megmozdító állami mentőöv a Dexia és a Fortis bankok talpon maradására adott 150-150 milliárd eurós garancia volt (előbbit Belgium, Franciaország és Luxemburg, utóbbit Belgium egyedül állta). A Fortis tőkepótlásban is részesült 7 milliárd euró erejéig (ezt Belgium, Hollandia és Luxemburg együtt fedezte). A legnagyobb összegű újratőkésítési állami támogatásban az ING részesült, amely Hollandiától 10 milliárd eurót kapott.

     Jonathan Todd, a versenyjogi biztos szóvivője a reálgazdaság megsegítésére eddig a tagállamok által fordított források összegét az uniós GDP 25 százalékára becsülte. A reálgazdaság talpra állítását célzó tagállami programokból a Bizottság eddig 24-et hagyott jóvá. Ezek között szerepel 8 olyan intézkedés, amely az egyedileg odaítélhető állami támogatások maximális összegét 500 ezer euróra emeli (ilyet fogadtak el Német-, Francia-, Lett- és Magyarország, Ausztria, Nagy-Britannia, Portugália és Luxemburg esetében), illetve hitelekhez adott állami kamattámogatás 4 esetben (Németország, Franciaország, Magyarország). Három tagállam kockázatitőke-programjára is rábólintott a Bizottság (Ausztria, Francia- és Németország). Kamattámogatáshoz járult hozzá Brüsszel a „zöld” termékek kifejlesztéséhez felvett hitelek esetében három tagországban (Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország). Végül pedig hat tagállam esetében hitelgarancia-vállalást a reálgazdaság cégei számára is jóváhagyott (Belgium, Luxemburg, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország).

   Brüsszel úgy véli, hogy a tagállamok és a Bizottság által összehangolt lépések lehetővé tették a megfelelő támogatási rendszerek és ad hoc intézkedések gyors végrehajtását, anélkül, hogy torzulást idéztek volna elő a belső piaci versenyben. „Az utolsó hat hónap megmutatta, hogy az állami támogatások ellenőrzése kulcsszerepet játszik a gazdasági válság kihívásainak összehangolt módon történő kezelésében… Beavatkozásunk és időnként kemény feltételeink megelőzték azt, hogy a tagállamok beleessenek a protekcionizmus csapdájába és másik országokba exportálják saját problémáikat, miközben elkerültük a pénzügyi összeomlást. Most a pénzügyi szektoré a felelősség, hogy megtisztítsa mérlegfőkönyvét és szerkezetváltást hajtson végre az életképes jövő biztosítása végett” – közölte Neelie Kroes versenyjogi biztos.

 

Forrás: © 2009 BruxInfo

 



  
  
Publikálta
null