Újabb illusztris vendég járt nemrégiben a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület által életre hívott Közéleti Klubban. A korábban kultuszminiszterként, majd két cikluson át a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként is ténykedő, ma is köztiszteletnek örvendő Glatz Ferenc - életében először - pont azokban a napokban járt Komlón, amikor még a miniszterelnök-jelöltek listáján olvashattuk nevét. A Német Klubot ismét megtöltő hallgatóságnak azonban elmondta: már a jelölését követő szerdán közölte levélben Gyurcsány Ferenccel, hogy nem vállalja a feladatot. Arról, hogy miért döntött így, az igen érthetően, élvezhetően megfogalmazott mondandójából mindenki rájöhetett.
Mint elmondta, a fasizmus, majd a kommunizmus összeomlása után 2008/2009-ben az önszabályozó piacgazdaság és pénzügyi rendszer is összeomlott. Beszélt az elmúlt hónapok történéseiről, utalva rá, hogy a "krach" jelei már évekkel ezelőtt mutatkoztak az energia-gondok és az élelmiszer-válság képében . Véleménye szerint a mostani világválság nem csak gazdasági - pénzügyi, de szemléleti válság is egyben. Tudomásul kell venni, hogy nem szabad többet fogyasztani, mint amennyit megengedhetünk magunknak.
A professzor beszélt arról is, hogy látja ő maga a rendszerváltást és az azóta eltelt időszakot. Az osztogatás következtében eladósodott az ország - mondta - hozzátéve, hogy ezt tovább már nem lehet növelni. Véleménye szerint a rendszerváltást annak idején meg kellett tenni, de most már "újra kellene gombolni a kabátot". Láthattuk, hogy bárki van hatalmon , ugyanaz történik, csak a retorika más - szögezte le. A kiadásokat drasztikusan vissza kell fogni - a vita most azon van, hogy hol és hogyan. Glatz Ferenc (képünkön balról - éppen Szarka Elemérrek, a honismeretisek vezetőjével beszélget) szerint a vezetés ma is milliárdokat pazarol el, túl sok a párhuzamosság sok területen, rossz a szociálpolitika (példaként - egyebek mellett - az alanyi jogon járó juttatások rászorultsági alapon történő fizetését említette), de fontosnak nevezte a szerkezeti válság felszámolását is.
Előadása során többször is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi válságot - melyet a közgazdászok, bankárok, politikusok együttesen idéztek elő - nem lehet nemzet-állami módszerekkel kezelni, s nem lehet a válságra hivatkozva az elesetteket, a kisembereket magukra hagyni.
A nagy tapssal jutalmazott előadást követően a vendég a jelenlevők kérdéseire válaszolva kifejtette véleményét az iskolák és más közintézmények visszaállamosításával, az Európai Unió működésével és az azon belüli szolidaritással kapcsolatban, s megerősítette, hogy a téves közgazdasági szemlélet okozta azt a helyzetet, amiben most vagyunk.
(Fotó: Péter Szabó Zoltán)