A bolognai képzéssel kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság. A munkaadók tartanak az új rendszerben végzett pályakezdőktől, mert nem ismerik a képzés nyújtotta tudás mélységét, alkalmazhatóságát. A hallgatók pedig hiába tudnák elmondani, mire képesek, egyénileg nincs esélyük változtatni a velük kapcsolatos előítéleteken. Pedig a diákok sokat tesznek felkészültségük növeléséért és már az alapképzés (BSc/BA) során tervezik a továbbtanulást a mesterképzésben (MSc/MA), hogy ezzel is javítsák munkaerő-piaci esélyeiket.
    A különválasztott képzésekről sokan, sokféleképpen gondolkodnak. A hazai cégek általában túl elméletinek tartják a felsőfokú oktatást, ezért a gyakorlattal rendelkező diplomásokat keresik. A pályakezdőknek tehát elemi érdekük minél hamarabb bejutni a munkaerőpiacra, viszont a munkaadók szkeptikusak a BSc/BA végzettségű friss diplomásokkal szemben. A munkanélküliség elkerülésének egyik legjobb módszere pedig a mesterképzés, mert a gyakorlati tudást gyakornok programok keretében is lehet növelni, míg az elméleti felkészültséghez szükséges a továbbképzés.
    A bolognai képzési struktúrával kapcsolatos ismereteikről és elvárásaikról kérdeztünk meg felsőoktatásban tanuló diákokat. Mint kiderült, a mesterképzés feltételeiről a hallgatók egyelőre leginkább magukra támaszkodva szerezhetnek információkat. A 22 éves András - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója  - elmondta: amióta bekerült az egyetemre, mindent magának intéz, mindennek ő jár utána, így a mesterképzésre történő bejutás feltételeinek is. „Ez önálló munka. De szerintem, ha valaki komolyan gondolja a továbbtanulást, ez a természetes!”
    Ha a hallgató a mesterképzést tűzi ki célul maga elé,  már az alapképzés során tennie kell érte: „Ahhoz, hogy bejuss a mesterképzésre, rengeteget kell tanulnod, versengened a társaiddal, maximalistának lenned, mert kellenek a jó jegyek, ha komolyan gondolod. Ilyen szempontból jó dolog a képzés felosztása.”  - osztja meg tapasztalatait a 23 éves, bölcsész szakos Péter, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatója.
    A 18 éves Gabriella - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatója - gyakorlatiasan közelít a kérdéshez: „A BSc egy alapműveltség, olyan alapképzettséget ad nekem, ami elengedhetetlen a munkavégzés során. Ezekre a tanulmányokra alapozva tudok fejlődni, illetve a karrierem kiépítésében szükségszerű. A későbbiekben gazdasági és pénzügyi területen szeretnék elhelyezkedni. Ehhez bizonyos állásoknál elég az alapképzés is, de egy szint felett - ahol én is szeretnék majdan elhelyezkedni -  ahhoz a későbbiekben elengedhetetlen a mesterképzés.”
     A 20 éves Zsuzsanna (BME) szerint az alapképzés a munkaadók szemszögéből nem sokat ér: „Úgy gondolom, a munkaerőpiac telítettsége miatt állandóan fejleszteni kell a megszerezett tudást, sőt, több lábon kell állni. Ezért terveim között szerepel, hogy jelentkezzem mesterképzésre is.”
     A 23 éves Zsófi a karrier lehetőségét látja a mesterképzésben: „Számomra az a legvonzóbb a mesterképzésben, hogy sok új embert ismerhetek meg, akik között nagy számban vannak idősebb, már kialakult kapcsolatrendszerrel bíró hallgatók is. Az a lehetőség, hogy velük járhatok egy csoportba, növeli az elhelyezkedésem esélyeit is.”
     Az elhangzottakból levonhatjuk a következtetést: a hallgatók már fiatalon olyan célkitűzésekkel indulnak neki a felsőoktatásnak, hogy megszerezzék a szükséges szakmai kompetenciákat, illetve olyan kapcsolati tőkére tegyenek szert, amely növeli a mielőbbi elhelyezkedés esélyeit. Ez pedig megegyezik a mesterképzés céljaival. Az Educatio Kht. munkatársai által kidolgozott Diplomás Pályakövető Rendszer (www.felvi.hu/dpr) a felsőoktatás szereplői és a munkaadók közötti információáramlás erősítésével nyomon követhetővé tenné, hogy melyek az aktuális munkaerő-piaci igények, milyen gyakorlati tudásra és kompetenciára van igazán kereslet. Ezáltal a DPR objektív útmutatást nyújtana a diploma értékeiről a diákoknak és szüleiknek egyaránt.