A baglyok - éjszakai életmódjuk miatt - viszonylag nehezen megfigyelhetők, ezért keveset tudunk róluk, s sokan babonás félelemmel tekintenek rájuk. A madarak többsége télen-nyáron fészkelőhelyének közelében marad, bár kisebb-nagyobb kóborlásokat rendszeresen végeznek.Az egyetlen kivétel a kistermetű, alig rigó nagyságú füleskuvik, mely a telet Afrika trópusi vidékein tölti.

     - Általában április közepén érkezik vissza, s a költési időszakot követően október végéig az utolsó példányok is elvonulnak. Takaros kis baglyunk főleg nagyobb testű rovarokat fogyaszt, s mivel télen ezek a rovarok elrejtőznek, vagy különböző fejlődési alakjaikban élnek tovább, alighanem éhen pusztulna. A költőterületről történő elvonulás ezért létkérdés számára - avat be a "költözködés" okába Bank László.
   A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pécsi irodavezetője további részletekbe is beavatta a helyilapok.hu-t. Mint elmondta, a füleskuvik Baranya több térségében is előfordul. Különösen szereti az öreg, felhagyott gyümölcsösöket, a puhafákkal tarkított olyan gyepes területeket, ahol fészkelésre alkalmas odúkat talál. Szívesen elfoglalja a számára kihelyezett mesterséges fészekodúkat is. Megyei állománya 30-40 pár között mozog. A legtöbb fészkelő pár Pécsett, a központi temetőben és a régi tüzérlaktanya területén található. Jellegzetes éjszakai füttyögetésük alapján - kis gyakorlattal - a hímek és a tojók jól elkülöníthetők, így a nászidőszak hangjai alapján megállapítható a költő állomány nagysága.   - Sajnos a pécsi élőhely egy részét a bevásárlóközpontok építése során tönkretették - mondja Bank László  - ezért a köztemető környezetében költő állomány néhány párra zsugorodott.

                          ( Fotó: fotohaz.hu/Birdpix )

Publikálta null