Európa területének 44 százalékát, hazánk területének 20 százalékát erdő borítja, és ez az erdőterület folyamatosan növekszik. Az erdők az üvegházhatást okozó gázok folyamatos megkötésével a szárazföldön a leghatásosabban mérséklik a klímaváltozás ütemét, védik a földi életet. A fa, a legrégebbi megújítható, környezetkímélő nyersanyag és energia forrás, így a fa felhasználása a XXI. században is a legjobb választás a környezetvédelem terén.

 2. Sokszínű erdők Európa közepén

 Amilyen változatosak erdeink, ugyanolyan sokféle célt szolgálnak egyszerre. Az erdő termékeinek és szolgáltatásainak a társadalom számára történő elérhetőségét, az erdők védelmét biztosító erdőgazdálkodási tevékenységet és annak jelentőségét minél szélesebb körben ismertté kell tenni.

A klímaváltozásnak egyre több jelét tapasztalhatjuk Magyarországon is. Jelenlegi ismereteink szerint a folyamat elsődleges kiváltó oka az emberi tevékenység során a légkörbe jutó, üvegházhatású gázok - elsősorban a széndioxid - feldúsulása a légkörben.

A globális felmelegedés elleni küzdelem egyik leghatásosabb fegyvere az erdőtelepítés, mivel az erdők - növekedésük során - folyamatosan csökkentik a felmelegedést kiváltó légköri széndioxid-koncentrációt. 1945-től napjainkig a korábbi 11,8 százalékról 20,1 százalékra emelkedett hazánk erdősültsége, ami összességében 750 ezer hektáros erdőterület növekedést jelent.

A Nemzeti Erdőtelepítési Program hosszú távú célként - a következő 35–50 év során - további 686 000 hektár új erdő telepítésére, az ország jelenleg optimálisnak tartott 27 százalékos erdősültségére tett javaslatot. A Program megvalósítása esetén a hazai erdők faanyagában évente megkötött kb. 14-15 millió tonna széndioxid  mellett további 4,5-5 millió tonna széndioxid kerülne lekötésre. Az erdő talaja szintén jelentős szénraktár, a faanyaghoz képest további 30 százalék szenet tárol tartósan.

     A fa természetes, megújítható nyersanyag- és energiaforrásunk, a kevésbé környezetbarát anyagok kiváltására és a „zöld” energia előállítására alkalmas. Az erdőgazdálkodás során a fatermékek előállítása minden egyéb hasonló célú termékhez képest kisebb mennyiségű energia felhasználásával jár, így kevesebb széndioxid jut a légkörbe. Egyetlen köbméter beton azonos mennyiségű fával történő helyettesítése egy tonna széndioxid kibocsátás megtakarítását eredményezi, ami megfelel egy átlagos személygépkocsi széndioxid kibocsátásának 3000 kilométer megtétele során. A faanyag felhasználása tehát bármely más anyaggal – mint pl. a beton, acél, műanyag – szemben jelentősen csökkenti az üvegház hatású gázok kibocsátását.

      Az európai - köztük a hazai - erdők is egyre több biomasszát termelnek, mivel a fakitermelés mennyisége az erdőkben évente újraképződő fatömegnek csak mintegy 60 százalékát éri el. Így az élőfa készlet (jelenleg országosan összesen 347 millió m³) az elmúlt időszakban folyamatosan és jelentősen (évente 3-5 millió köbméterrel) emelkedett. Az erdei biomassza megbízható és hosszú távon rendelkezésre álló alapanyagul szolgál az épületekhez, bútorokhoz, energiatermeléshez, papír és számos további termék előállításához. Túl azon, hogy a fa előállítása is kevésbé környezetterhelő, a fatermékekben a légköri szén tartós raktározásra kerül.

     A fa energetikai felhasználása során csak a földi légkörzésben már jelenlévő szén jut vissza a légkörbe, míg a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása folyamatosan növeli a légkör széndioxid tartalmát. A folyamat fenntarthatósága abból ered, hogy a kivágott erdő helyén a korábbival azonos minőségű, vagy annál jobb erdőt hozunk létre, amely a széndioxidot ismét beépíti a fák testébe, az erdő talajába. Az erdőkhöz, erdőgazdálkodáshoz és fafelhasználáshoz kapcsolható a hazai üvegházhatású gázkibocsátás (kb. 80 millió tonna széndioxid) 15-18 százalékának megkötése. Ilyen módon hazánk erdei számottevően hozzájárulnak a klímaváltozás folyamatának lassításához

Ezt a lehetőséget a nemzetgazdaság érdekében célszerű, gyermekeink és unokáink érdekében pedig kötelességünk minél jobban kihasználni. 

Az erdők az éghajlatváltozás mérséklésén, és a faanyag biztosításán túl még számos termékükkel és szolgáltatásukkal gazdagítják életünket. Külön ki kell emelni a gyakran közvetlen felhasználásra kerülő erdei „melléktermékeket”, mint például a vadhúst, gombát vagy a vadgyümölcsöket, amelyek az egészséges táplálkozásban töltenek be rendkívül fontos szerepet.

Hazánk földrajzi fekvéséből adódóan erdeink rendkívül változatosak, ezért nagyon sok állat és növényfaj menedékei, a biológiai sokféleség szentélyei, védik, stabilizálják a termőtalajt, tisztítják a vizet és a levegőt, jövedelmet és munkát adnak, kellemes üdülési, sportolási lehetőséget nyújtanak.

Ezek hosszú távon egyenként ugyanolyan fontossággal bírnak, mint a klímavédelem, így e sokszínűség összehangolása az erdőgazdálkodás során rendkívül nagy szakmai ismeretet és elhivatottságot igényel.

 A társadalom igényeit kielégítő erdőgazdálkodásnak tehát elsősorban az erdők területének bővítését, a meglévő erdők folyamatos megújulását és az emberek számára minél több „erdei” szolgáltatás elérését kell biztosítani.

Publikálta null