|
Éppen tíz esztendeje, hogy megalakult a Komló-Víz Kft. Erről az egy évtizedről a városban és környékén élők közül bizonyára sokaknak van saját élményük, tapasztalatuk, arról viszont – vélhetően – csak kevesen tudnak, hogyan is kezdődött Komlón a "vizes történet". Nézzünk hát most vissza kissé távolabbra a múltba.
Néhány nappal a várossá nyilvánítás előtt - egész pontosan 1951. augusztus 23-án - alakult meg a Komlói Víz- és Csatornamű Vállalat. Az akkori teljes létszám 37 fő volt - többségüket a pécsi vízműből irányították át Komlóra - s ugyancsak a megyeszékhelyről érkezett az első jármű is. Ez egy szekér volt, melyet két sárga ló húzott! A vállalat első épülete pedig egy düledező komlói parasztház volt a főutcán…
A komlói szénbányászat - és a város - rohamos fejlődése szinte napról napra növekvő víz-igényt generált. Ehhez kutakat kellett fúrni, amit az akkori Szénbányászati Tröszt kezdett el, Budafa térségében. A kutató-fúrások sikerrel jártak, ezért aztán a bánya felépíttette az ideiglenes szivattyúházat is, majd 1953-ban megépült Kossuth-aknán egy 600 m3-es tároló és a hozzá kapcsolódó 12 km-es vezetékrendszer is.
A kezdeti, napi 2000 m3-es kapacitás - az igények növekedése miatt - folyamatosan nőtt ugyan (az `50-es évek első felében a Mánfa-Kőlyuk-Magyarszék vonalon 12 db új kút épült ki, s ugyanebben az időszakban készült el a ma is működő budafai szivattyútelep a vastalanítóval, savtalanítóval és a szolgálati lakásokkal együtt), ám a rohamléptekkel fejlődő város igényei mindig előtte jártak a vízmű kapacitásának. Ennek következtében - bár az évtized közepére már 33 működő kút, napi 5000 m3 vizet adott - Komlón sorozatos volt a vízhiány. Szükség volt hát újabb víznyerő területek bevonására, s ez Liget-Oroszló térségében valósult meg.
 A `60-as évek elejére a 37 db. budafa-mánfai, valamint a 12 db. ligeti kútból álló vízbázis is termelt, mégsem volt elég a víz. Így 1966-ra a vállalat - mely ekkor már saját építési részleggel rendelkezett - a kőlyuki völgyben futó patak duzzasztásával és a barlangi vizek kihasználásával, egy 3000 m3/nap teljesítményű, szűrő technológiával rendelkező vízművel bővítette a kapacitását.
Két évvel később már 12 környező település vízművét is a komlói vállalat üzemeltette, 1963-tól pedig Baranya megye teljes vízellátásáért a komlói cég volt a felelős. 1967-ig kialakultak az üzemvezetőségek: Mohácson, Siklóson és Szigetváron, majd `70-ben Pécsváradon és Sásdon. Ebben az évben változott a név is. Baranya Megyei Vízmű Vállalat-ként dolgoztak tovább, s egy évre rá elkészült az új megyei központi telephely (a Komló-Víz Kft. ma is ott működik).
Közben - 1968-ban - elkezdték a napi 8000 m3 hozamú orfűi Vízfő-forrás vizének Komlóra továbbítási lehetőségének tervezését, majd a kivitelezés is megtörtént (érdekes technikai megoldásokkal), s 1975-ben a termelés is megkezdődhetett. Közben pedig az orfűi Pécsi-tóra egy felszíni vízkivételi művet telepítettek a további igények kielégítésére. Másfél évtizeddel később pedig megépült a Duna vizét szállító regionális vezeték komlói leágazása (egy 600 mm. átmérőjű vezeték, mely a zobák-pusztai, 2500 m3-es tárolóhoz vezet), ezen napi 10.000 m3 víz érkezett a városba. 
A vállalat 1996-ban Baranya 260 településein szolgáltatott vizet, 18 településen biztosította a szennyvíz-elvezetést és közel 800 dolgozót foglalkoztatott. A rendszerváltást követő években nagyot fordult a világ! A megyei vízmű darabokra szakadt, Komlón pedig (`97-ben) megalakult a Komló-Víz Kft., mely – akkor - 200 fős létszámmal dolgozott és 37 település víziközműveit üzemeltette. Azóta a létszám és az ellátott települések száma is csökkent, miként – a bánya és egyéb ipari üzemek bezárása okán – a vízfelhasználás is drasztikus mértékben visszaesett.
|
