Hazánk útjainak jó része nyugodtan nevezhető életveszélyesnek amiatt, mert olyan nyomvályúsak, hogy ott szinte lehetetlen a biztonságos közlekedés - még száraz úton is...Esőben pedig már egészen alacsony sebességnél is létrejöhet az ú.n. aquaplaning, azaz a vizen siklás, s máris kész a tragédia. A baj okozói a túlsúlyos járművek, melyek ellen eddig is próbáltak megtenni minden lehetségeset az arra illetékesek, ám jogszabályi háttér híján ez kevésnek bizonyult. Február elsejétől alaposan változik a helyzet...
   A megengedett tengelyterhelést, csakúgy, mint a járművek legnagyobb össztömegét eddig is szabályozták a rendeletek. A gyakorlatban azonban ez nem hozott igazán értékelhető eredményt. A Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet (1.kép) közúti ellenőrei például évente mintegy 1500 körüli teherjárművet mérlegelnek a megye útjain a kialakított 11 mérőhelyen, s ezeknek mintegy 10-15 százalékánál állapítanak meg túlterhelést. (A fuvarozók közt működő "betyárbecsületnek" és a mobil telefonoknak, CB-rádióknak köszönhetően azonban ez a szám valójában csak a jéghegy csúcsát engedték látni ezidáig.)
     A jogalkotók ezért most - igazodva az Európai Unió normáihoz is - jogszabály-módosításokról döntöttek, s ennek eredményeként 2006. február elsejétől szigorodnak az ellenőrző mérlegelés szabályai, ezzel egyidejűleg emelkednek a bírságolás összeghatárai, de bővül a közigazgatási bírság kiszabására okot adó  tényállások köre is.
      Mindezekről szerdán délelőtt Pécsett, a Hengermalom utcai székházban tájékoztatta a sajtó munkatársait dr. Weidinger Antal (2.kép), a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója. Az általa elmondottakból megtudhattuk, hogy most már nem csupán a túlsúlyos fuvarozást végző szállító, hanem a rakományt feladó, illetve felrakó szabálytalan cselekménye is büntethető. A szabálysértési jogszabály módosult rendelkezése szerint ömlesztett áruszállítás esetén, mind a jármű-tömegbizonylat, illetve írásbeli nyilatkozat nélkül közlekedő, mind pedig a bizonylatok kiállítására vonatkozó szabályok megsértői szabálysértést követnek el. A büntetések szigorodását mutatja, hogy e két szabálysértés elkövetője százezer forintig terejdő pénzbírsággal sújtható, s a korábbi harmincezerről ötvenezer forintra emelték a "menetokmány szabálytalanság" elkövetése miatt kiszabható bírság felső határát.
      Jelentős szigorítás, hogy a közlekedési hatóság közúti ellenőrzése során túlsúlyosnak minősülő járműveket (lásd 3.kép) a túlsúly megszüntetéséig, illetve a vezetési- és pihenőidő betartására vonatkozó szabályok megsértőjét a pihenőidő letöltésének idejére kényszer-várakozásra utasítja. (E célból ki kell jelölni a kényszer-várakozó helyeket.) Ha az ellenőrzés alá vont jármű a jogszabályban meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, az ellenőrző hatóság a jármű forgalmi engedélyét elveszi, annak továbbközlekedését megtiltja. Ilyenkor a jármű (a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanság megszüntetéséig) a kijelölt várakozóhelyet nem hagyhatja el.
         Változás az is, hogy a bírságot kiszabó határozat a közúti ellenőrzés során azonnal végrehajtható. A járművet a bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig - az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül - vissza lehet tartani. Az igazgató végezetül arról tett említést, hogy várhatóan a mostani jogszabály-módosítás kellő visszatartóerő lesz majd, hisz a bírságok összege ötvenezertől akár nyolcszázezer forintig is terjedhet - ezt pedig vélhetően nem sokan fogják megkockáztatni (mint ahogyan tette a 4.képen látható szerelvény vezetője).
      Az utak rongálása tehát remélhetően nem folytatódik, most már csak az a kérdés, hogy mikor kerül sor a bevezetőben említett, valóban életveszélyes utak rendbetételére...