Több mint tízezer ember dolgozott valaha a Mecseki Szénbányák különböző
üzemeiben. A bányabezárást ugyan kormánydöntéssel kitolták néhány évvel,
de 2000 januárjának végén így is lakat került az utolsó mélyművelésű
szénbányára is a Mecsekben. Így néhány év alatt családok ezrei maradtak kereső
nélkül, s az újbóli munkába állást nem csak a munkaerő-kereslet hiánya akadályozta,
hanem az is, hogy a bányában töltött évek alatt az emberek nagy részének
egészsége, kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de károsodott. Utánuk pedig – érthető
módon – nem kapkodtak a munkáltatók. E helyzet javítását célozza a Komlói
Rehabilitációs Központ létrehozása, melynek eddigi történetéről, eredményeiről
és jövőbeli terveiről a komlói Városházán tartottak sajtótájékoztatót.
A megjelenteket Fehér
Zsolt, a Magyar Rehabilitációs Központ Egyesület elnöke köszöntötte, majd Páva
Zoltán, Komló polgármestere, egyben a térség országgyűlési képviselője
ismertette a Komlói Rehabilitációs Központ eddigi történetét. Mint említette, a
város képviselő-testülete idén májusban döntött arról, hogy Komló vegyen részt
a Humánerőforrás-fejlesztő Operatív Program által kiírt pályázaton, s arról is határozott,
hogy siker esetén a korábban megüresedett Nagy László úti óvoda épületét
ajánlja fel önrészként. Nos, a pályázat sikeres volt, ami 80 millió forintos
támogatást jelent, s ehhez még hozzátette a maga 1, 5 millióját a Magyar
Rehabilitációs Központ Egyesület, így a másfél éves program 86 millióból
valósulhat meg. Hogy mit jelent mindez Komló és a térség számára? Nem
kevesebbet, mint azt, – bár konkrét, aláírt szerződésük még nincs, de
mégis biztosra vehető, - hogy még az idén Komlón tíz, Bodolyabéren és
Magyarhertelenden 20-20 ember munkába állhat a Rehabit Komlplex Kft. Üzemeiben.
Azt már a következő felszólalótól,(a 2. képen látható)
Hegedűs Istvántól, a komlói Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökétől tudjuk,
hogy a programban résztvevők közel 25 %-a cigány származású. – Ez
azért is tölt el minket nagy örömmel, mert most olyan emberek kapnak tanulási,
elhelyezkedési lehetőséget, s ezzel végső soron az eddiginél jobb
életkörülmények megteremtésére esélyt, akiknek erre eddig szinte reményük sem
volt származásuk, képzetlenségük és csökkent munkaképességük miatt. Az pedig
ugyancsak nagyon jó dolog, hogy a cigány nők is munkalehetőséghez jutnak, mert
az ő helyzetük talán még reménytelenebb volt, mint férfi társaiké. És hadd
mondjak még valamit: az elején még attól féltünk, hogy találunk-e 40-50 olyan
cigány embert, aki tanulni, dolgozni akar. Ma büszke vagyok arra, hogy sokkal
többen jelentkeztek, mint ahányan részt vehetnek ebben a projektben, ezért mi
abban bízunk, hogy lesz még hasonló lehetőség és akkor tovább folytatódhat a
most megkezdődött kedvező folyamat - értékelte a maga nemében páratlan programot az elnök.
Fehér Zsolt arról
tájékoztatott, hogy a Magyar Rehabilitációs Központ Egyesület hosszú távú célja
a megváltozott munkaképességűek és más, munkaerő-piaci szempontból hátrányos
helyzetű csoportok számára a munkavállalás lehetőségeinek javítása. Ezért aztán
a szeptember elején indult effektív munka során több településen tartottak –
nagy érdeklődéssel kísért – tájékoztatót a programról, majd a több mint 350
jelentkezőből a szakemberek kiválasztották azt a 200 embert, akikről látszott,
érződött: tényleg motiváltak, akarnak dolgozni, tanulni…
A már több mint két és fél hónapja tartó
felkészítés eddigi tapasztalatairól Koharek András tréner azt mondja: - Számomra is nagy szakmai kihívás volt kétszáz
olyan emberrel dolgozni, akik több mint egy éve kikerültek már a munka
világából ráadásul képzettségüket, életkorukat tekintve is igen nagy a
„szórás”. Ma már elmondhatom, hogy kellemesen csalódtam, mert a társaság
rendkívül nyitott, együttműködő, aktív, s látszik rajtuk: ők mindent megtesznek
azért, hogy munkához jussanak.
Ez pedig – az
egyesületi elnök - szerint biztosítottnak látszik. A Rehabit Kft. Üzemeiben még
idén ötvenen munkába állhatnak, a többieknek pedig biztosított a képzés lehetősége. Mint (a 3. képen jobbról látható) Fehér Zsolt mondta, nem ők szabják meg, ki milyen OKJ-s
képzésben vegyen részt, hanem mindenki maga választhat azok után, hogy tájékozódott,
hol, milyen eséllyel tudna elhelyezkedni. De azért a projektnek az is része,
hogy a Központ munkatársai jelentős számú potenciális munkaadóval,
célszervezettel veszik fel a kapcsolatot. Nekik szintén tanácsadást, valamint
folyamatos képzést biztosítanak, ezzel is elősegítve egyfajta szemléletváltást,
ugyanakkor így javítva a megváltozott munkaképességűek későbbi
elhelyezkedésének esélyeit.
A programnak van egy másik, ugyancsak
vonzó része, ez pedig az, hogy a résztvevők mindegyike havi 6000 forintos
étkezési utalványban részesül, azoknak pedig, akiknek a képzés, vagy a
munkavállalás miatt utazniuk kell, költségtérítést fizetnek.
|