Szerencsére a magyar lakosság többségének nincs személyes tapasztalata arról, milyen is egy igazi kihallgatás. De olvasmány-, vagy film-élményeiből kindulva valamennyi felnőtt ember el tudja képzelni, s bizony ez az elképzelés igen-igen messze esik attól, amit a tv-ben láthattunk. Túlságosan persze senki sem lepődött meg, hisz az előzményekből már sejteni lehetett, hogy ebben az egész bróker-botrányban nagyon nem stimmel valami...
     Kezdődött a bécsi elfogással, melyről minimum három-négy verziót hallhattunk "hivatalos" forrásokból. Aztán jött a kiadatás körüli hercehurca, majd a nyomozást vezető rendőrtiszttel kapcsolatos bonyodalmak, utána a szabadlábra helyezés, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom, végül most ez a pikniknek is kellemesnek tűnő kihallgatás. De ami ott történt, az még mindíg semmi ahhoz képest, ami a kazetta bemutatása után következett...
  Mert először K.A. ügyvédje kezdte el megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Mint mondta, azért diktálta ő a jegyzőkönyvbe a vallomást, mert ő tudta a legjobban, hogy védence mit tud és mit akar mondani. A plafon-jelenetre pedig az volt a magyarázata, hogy az épületben a felettük levő emeleten dolgoztak, vagy valami nagy zajjal járó tevékenységet végeztek, ezért kérdezte a kihallgatott, hogy vajon "mikor szakad le", amúgy pedig minden szabályosan zajlott. Két nappal később az ügyvéd úr másutt már azt nyilatkozta, lehet hogy kicsit kotnyeles volt a kihallgatás során.
     Aztán megszólalt a legfőbb ügyész úr is, aki közölte országgal-világgal : ott bizony minden törvényes, szabályos, mi több eredményes volt. Csak akkor vált kissé ingerültté, mikor az Este műsorvezetője megkérdezte, hol a hiányzó 26 perc a kazettáról. A plafon-kérdésre pedig szemrebbenés nélkül vágta rá, hogy "a kihallgatás során a légkondicionáló egyszer csak elkezdett diszfunkcionálisan működni"...Nos, erre már igazán nem tud mit mondani az "utca embere", hacsak a címben szereplő mondatot nem.
      Az imént említett urakat persze a legkevésbé sem zavarja, hogy mit gondol róluk ( és rajtuk keresztül az egész magyar igazságszolgáltatásról) az átlag magyar polgár. Az viszont  - legalábbis szerintem - mégiscsak vérlázító, hogy az ügyben megszólaló jogvégzett emberek (egyetemi tanárok, praktizáló ügyvédek, aktív és nyugdíjas rendőrtisztek, sőt az igazságügyminiszter )véleménye is simán lepergett róluk, sőt P.P. átment "támadásba", mondván, az egyetlen jogsértés ebben az ügyben csak az volt, hogy a kazettát a telavízióban bemutatták.
      Nem tudom, mi történhet még a bróker-botrány kapcsán, de van egy olyan félelmem, hogy most már kizárólag az a cél, hogy leteljen az a bizonyos idő, mely után az ügyet le kell zárni, a gyanusítottakat következmény nélkül szélnek ereszteni, a kíváncs magyar polgárok meg találgassák életük végéig, hogy történt-e bűncselekmény, ki követte el azt és főként, hogy hová is tűnt el az a húszmilliárd forint....