Egész Európát érintheti Ukrajna és Oroszország vitája, amit a Gazprom 2006. január elsejétől érvényes, a korábbinál közel ötször magasabb gázárajánlata robbantott ki. Miután az orosz gázexport Ukrajnán és Magyarországon keresztül jut el Európa többi részébe, a megállapodás hiánya az egész kontinens számára kellemetlen meglepetésekkel járhat, aminek első jelei már meg is mutatkoznak a vezetékekben tapasztalható csökkenő nyomás formájában. Másfél évtizede még egységes birodalomként tornyosult keleten a Szovjetunió, melynek szétesése komoly politikai és társadalmi kockázatokat hordozott magában. A számtalan köztársaságban mai napig találhatunk olyat, amely a régi, kommunisztikus rendszerben tartja fent a hatalmat bizonyos személyek, családok számára. Ukrajna demokratizálódása is sokáig kérdéses volt, és még ma is sok kétség övezi a célokat, de a tavalyelőtti narancsos forradalom nemcsak a demokrácia előszelét hozta el a hatalmas országnak, hanem a „nyugati” piacgazdaság szükségességét is, ami úgy tűnik, hogy a romokban heverő ország számára elviselhetetlen politikai és gazdasági terheket jelent. Ukrajna számára az egyetlen kiutat a NATO és az Európai Unió jelentené, amit viszont az orosz adminisztráció nem néz túl jó szemmel. Az állami monopóliummal rendelkező Gazprom lépése sokak szerint politikai válasz volt az ukrán kormányzat európaizálóódására. Bár Putyin orosz elnök még tett egy ajánlatot Ukrajnának, aminek értelmében 2006. első negyedévében még fenntartották volna a korábbi 50 dolláros ezer köbméterenkénti árat, de a második negyedévben megtörtént volna a 180 dolláros emelés. Ukrajna nem fogadta el a „nagy testvér” ajánlatát, így az olajóriás szakemberei az újév első napján elzárták az országba vezető gázvezetékeket. Az ukrán válasz erre a nyugat felé tartó vezetékek megcsapolása volt, aminek következtében bizonytalanná vált Európa gázellátása. Ukrajna tett még egy erőtlennek tűnő kísérletet, hogy zsarolással bírja rá az orosz felet az áremelés visszavonására. Mint az ismeretes, a Szovjetunió felbomlásakor kötött szerződés értelmében, legalább 2017-ig, Ukrajna köteles biztosítani a Feketetengeri atomflotta állomásoztatását, amiért az orosz fél, mindössze 93 millió dollárt fizet évente – az ukránok akár kétmilliárd dolláros bérleti díjat is el tudnának képzelni –, és a szerződés felbontásával saját szuverenitását veszélyeztetné, mivel Oroszország ebben az esetben felülvizsgálná a határok sérthetetlenségéről szóló kitételt, annak érdekében, hogy flottáját megóvja. Az ukrán gázcsapolásnak már érezhetőek a magyarországi hatásai. Jelenleg 25 százalékkal kevesebb energiahordozó érkezik hazánkba. A MOL ezért felszólította a nagyfogyasztókat, hogy hétfőtől térjenek át a gázról az olajra. Kóka János, gazdasági miniszter szerint a jelenlegi konfliktusból a lakosság semmit sem fog megérezni, ettől függetlenül hazánknak is az az érdeke, hogy mielőbb megállapodjon az orosz és az ukrán fél, mivel ha hosszútávon fent marad a jelenlegi helyzet, akkor Magyarországnak máshonnan kell pótolni a kieső gázmennyiséget, amit más, európai szállítok az orosznál magasabb áron teljesítenének.
Publikálta null |
|
|
|
|
Egyetem
Építőipar
Helyilap
Intézmények
Kereskedelem
Kistérségek
Szolgáltatás
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|