|
 Foci. Csapat, mez, kapu, les, csatár (jobb helyeken a
balhátvéd, mint a Real Madridnál) lő, gól. Ha van gól, van prémium, lehet enni
adni a családnak. Nyugaton még gól sem kell, a sztárfocistáknak akkora
bevételük van reklámokból, mint egy kisebb afrikai országnak.
Aztán kell még
edző (nyugodt, szivarozós fajta, csak helyzetnél ordít), gyúró, cseresor,
orvos, egy szép fehér labda, névreszóló cipő, élvonalban havi több ezer euro
(már mondtam, reklámokban is lehet parádézni), hidegben meg hosszú ujjú mez. Ha
ez megvan, ki lehet menni a pályára, legyőzni az ellent. Kupa, liga, bajnokság,
győzzön a jobbik. A futballisták non plus ultrája a világbajnokság, a büntető a
magyar liga. Ez kérem a futball címszavakban, elég régóta.
Sajnálom a focistákat. Nehéz nekik. Mint Nasief Morrisnak, a
Panathinaikosz hátvédjének, aki Zambiában a 2-1-es kudarc után –se szó, se
beszéd- eltángálta a játékvezetőt. Előttem van a reggeli jelenet a Morris-
rezidencián:
-
Nasief, drágám, ha ma nyertek, a kedvenc paprikás
krumplidat főzöm. Ha kikaptok, megint spenót lesz, tükörtojással!
Valljuk meg őszintén: korunk mely Herkulese bírna ki ekkora
nyomást? Nem csoda, hogy szegény bekker a spenót okozta feszültséget a játékvezetőn
vezette le, aki pedig egyből igazat adott édesanyjának, mikor az egyetemre
akarta küldeni.
Focista leszek, mert szeretem a paprikás krumplit.
De ha spenótot kell ennem, esküszöm, megverem a bírót!
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Egyetem
Építőipar
Helyilap
Intézmények
Kereskedelem
Kistérségek
Szolgáltatás
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|
