Ma már kevesen veszik a fáradtságot, hogy mélységében vizsgálják a közel tíz hónapja megtartott kettős népszavazás eredményét, még inkább: eredménytelenségét. Bár a két kérdés elindítói nem parlamenti pártok, mégis a két legnagyobb frakciót adó politikai erő küzdelmét hozta a referendum. Hogy lehet-e győztes hirdetni közöttük? Nem. Ebben a harcban csak vesztesek voltak. Veszített a jobboldal, akit saját szavazói buktattak bele a kérdésekbe, veszített a baloldal, mert szimpatizánsaik komolyan vették a passzív ellenállás lehetőségét, így nem mondták el véleményüket. De a legnagyobb vesztesek, akikről a szavazásnak szólnia kellett volna. Az ő problémájuk ugyanis veszített a súlyából a közvélemény előtt, márpedig nem a célok a fontosak, hanem az eredmények.

Alternatíva

Vizsgáljuk meg, hogy mely válaszok, milyen logika mentén próbálták igazolni szükségszerűségüket, illetve próbáljuk felfedni a válaszokban rejlő tévedéseket, hazugságokat és elhallgatott tényeket! Fontos tudni, hogy a kérdésekre nincs igazán jó válasz, hiszen nem egyértelműek a döntések következményei.

Kettős állampolgárság:

Igen:

1. A szétszakított magyarságnak joga van egy nemzeten belül egyesülni.
2. Határon túli nemzetrészeinknek így tudunk az anyaországiakhoz hasonló nemzetközi jogokat adni.
3. Az EU célja, a határok „ledöntése”, amit elősegíthetünk a magyarság egységes integrációjával.

Cáfolatok:

1. A nemzetegyesítéshez nem szükséges az egységes állampolgárság.
2. Az érintett országok egy része már jelenleg is, egy része pedig belátható időn belül tagja lesz az Uniónak, ami meghozza a jogokat. Ez az érv inkább azt szolgálja, hogy ezzel is a magyar felsőbbrendűséget hirdessük, főleg azokban az országokban, amelyek még nem csatlakoztak.
3. Az EU célja a tervezett és szervezett egyesítés, nem pedig a nacionalista ötletbörze általi átszervezés. Bizonyos politikai erők ezzel inkább a trianoni döntés ignorálását szeretnék jelezni.

Kettős állampolgárság:

Nem:

1. Nem jósolható meg előre az érintett országok kül- és belpolitikai reakciója.
2. Az áttelepülő polgárok nagy terhet rónak/róhatnak az anyaország pénzügyi rendszerére.
3. A szülőföldjükön maradóknak még inkább számítaniuk kell etnikai támadásokra.

Cáfolatok:

1. Ez az érv igaz, de megfelelő külpolitikával és az adott ország által nyerhető előnyök hangsúlyozásával a probléma kezelhető lett volna.
2. Bár számításokkal igazolták, hogy milyen mértékű áttelepülés, milyen mértékű plusz teherrel járna, de valós kutatások nem készültek a határon túliak szándékát illetően. Valós „veszélyt” jelentett volna viszont a jelenleg regnáló hatalomra az áttelepülők potenciális pártválasztása, mivel a jobboldal látványos „nemzetvédelme” alkalmas a szavazattoborzásra.
3. Akárcsak az első pontban, itt is a megfelelő külpolitika csökkenthette volna a fellépő veszélyeket, ezt azonban egyik párt sem tartotta fontosnak.

Kórház-privatizáció leállítása:

Igen:

1. Az egészségügy szétszakad, gazdagok és szegények ellátására.
2. Megszűnik az alapellátások ingyenessége.
3. A magánkézben lévő kórházakat könnyebben zárhatják be, ha nem termel megfelelő profitot.
4. Ha az állam nem tudja gazdaságosan működtetni, akkor a magánbefektető sem lesz rá képes.

Cáfolatok:

1. Ez a fajta tagolódás jelenleg is létezik, hiszen, aki megteheti, az egészségügyi ellátást külön biztosítás, vagy készpénzfizetés ellenében veszi igénybe.
2. Már ma is rengetek olyan ellátást lehet ingyenesen igénybe venni, ami ugyan állami finanszírozásban, de nem állami kezelésben működik, ilyen például a dialízis.
3. Megfelelő szerződésekkel biztosítható az adott intézmény működési kerete, akár a visszaállamosítás jogának fenntartásával is.
4. Ez egy roppant demagóg vélemény, hiszen nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy míg az állam, elavult és nagy költségekkel működő gépekkel oldja meg a szolgáltatást, addig a tőkés, egy sokkal korszerűbb gépparkkal, sokkal alacsonyabb működési költségekkel tudja költséghatékonnyá tenni az intézményt. Az állam nem rendelkezik a szükséges befektetések fedezetével, így kénytelen apránként, sokkal többet kifizetni, mint amennyibe egy egyszeri vásárlás kerülne.

Kórház-privatizáció leállítása:

Nem:

1. Az erre vonatkozó törvényt az AB megsemmisítette, így a népszavazás felesleges.
2. Egy átdolgozott kórház-privatizációs törvény elősegítené a pénzhiánnyal küzdő magyar egészségügy.
3. Az eddig, az egészségügyben megtörtént privatizáció sem jelentette a szolgáltatások fizetőssé válását (körzeti orvos, dialízis)

Cáfolatok:

1. Az a AB a parlament által már elfogadott kérdéssel kapcsolatban foglalt állást, így a későbbiekben ez a döntés semmire sem kötelezi, és semmiben sem gátolja az Országgyűlést.
2. Részint igaz, de nem szabad elfelejteni, hogy a magántőke bevonása nem jelentené, azt, hogy ezen intézmények állami finanszírozása megszűnne, mivel az Egészségbiztosító továbbra is finanszírozná az államilag biztosítottak ellátását. Ugyanakkor igaz, hogy a fejlesztésre szánt pénzek kevesebb intézményre oszlanának el, így valóban várható a minőségi fejlődés.
3. Ez igaz, ugyanakkor az is tény, hogy egy, a jelenleginél vegyesebb szerkezetű ellátási rendszerben az új gyógymódok várhatóan később kerülnének be (vagy egyáltalán nem) az alapbiztosítási rendszerben.
    

Publikálta null
		Egyetem Kutnyák Zsolt Építőipar TT Kft. Helyilap Kaposvár Online Intézmények Klebelsberg Középiskolai Kollégium - Kaposvár Táncsics Mihály Gimnázium - Kaposvár Kereskedelem Mediterran Udvarház Kft. Kistérségek Kaposvári Kistérség Szolgáltatás Kaposlogisztika Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Kaposvár-Somogyjád Térség Vidékfejlesztési Közhasznú Társaság Választókerület(ek) Somogy Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerület Somogy Megye 02. számú Országos Egyéni Választókerület