A nők és a férfiak alapvetően másként működnek. A mondat sablonos, de igazán csak az érti, akinek éppen meggyűlik a baja a másik nemmel. Nekem szokás szerint meggyűlik.


Baráti vélemény 1: Igazából – ha nem haragszol meg, kimondom – örülök. Nem volt elég érett hozzád.

Négy év korkülönbség, érdekes személyiség, eszményi formák. Ezek a kiindulási alapok. Ehhez hozzáveszünk fél év kapcsolatot, eszméletlen sok szexszel. De mivel egy ’rilésönsip’ nem csak a szexről szól, ezért további adalék a sok nevetés, együtt töltött boldog idők, majd – úgy nagyjából a második hónap tájától – a szerelem.

Szerelem. Csak egy szó. Mégis háborúk törtek ki miatta, városok tűntek el a föld színéről, milliók haltak meg érte. E kis szócska a világon a legellenállóbb; kibír hőséget és hideget, békét és háborút, életet és halált. Egyetlen dolgot nem bír ki: a gondolkodást.

Baráti vélemény 2: Nagy hülye vagy testvérem, ha engeded, hogy vége legyen. Harcolj érte.

Aki szerelmes, az nem gondolkodik, aki gondolkodik, az nem szerelmes. Immáron ötödik éve hirdetem ezt a mondatot, legtöbbször hasonló szorult helyzetben lévő férfitársaim számára, de mindig elfelejtem, hogy rám is érvényes. Amikor elkezdtem gondolkodni – időmből épp futotta rá – eszembe jutott, hogy is tehetném még jobbá a dolgokat. És különben is van pár dolog, amit meg kéne változtatni. Teccik érteni?! Két emberen múlik a kapcsolat, de én tökéletes vagyok, elvégre nagyobb a tapasztalatom, hát majd én megmondom a valót. Már csak alkalom kellett. És lett is, mégpedig a névnapja. Amit eredetileg együtt töltöttünk volna, de családi és egyéb – amúgy teljesen érthető indokokkal – a hétvégi program le lett fújva. Kommunikációs hiba egy félmondat: ’ne gyere le hozzánk, mert a haverokkal bulizunk.’ Ahha, szóval nem velem. Mindent értek, legalább tudom, hol a helyem a sorban.

Baráti vélemény 3: Olyan helyesek voltatok együtt, ne legyél már hülye. Hogy is hívták?

Persze a helyem elöl volt, de négy év távlatából ezt kicsit másként értelmeztem. Oké, bulizz csak, de én is megmutatom milyen az, ha én is ’mást’ helyezek előtérbe. Mondjuk a sportot, a barátokat, tökmindegy, de érezd, hogy nem te vagy az első.
Érezte is, közel két hétig. A szex is unalmas rutinná süllyedt, igazi falrengető orgazmus már csak az emlékeinkben volt. A két hét után nem bírta tovább, kitört. Én is. Igen, rutinból magyaráztam és éreztettem, hogy nem elég jó nekem, és közben nem láttam, hogy a saját síromat ásom. Gondoltam megérti amit mondok, és minden szebb és jobb lesz. Gondoltam gondolja. Nem, ő érezte. A távolodást.

Baráti vélemény 4: Nem tudok mit mondani, ezt nektek kell megoldani. Én azért szeretlek Bátyus, ha beszélgetni akarsz, hívj bármikor.
 

Szóval megejtettünk egy „nagy leülést”, amit a szakirodalom Az első lépés a szakítás felé címmel emlegetne, ha lenne ilyen szakirodalom. Próbáltunk úgy tenni, mintha semmi nem történt volna, de igazság szerint mindkettőnkben eltört valami. Gondolkodtunk.

Az együtt töltött idővel nem volt baj, a szexszel annál inkább. Nemhogy falrengető orgazmus nem volt, de lassan már ott tartottunk, hogy nem esik jól! Márpedig ez fontos része a dolgoknak. Sok telefonhívás, piszkálódó megjegyzések, sms-ek, rég lefutott témák felemlegetése.
Oké, közelítsük meg értelmesen. Értelmesen leültünk, értelmesen érveltünk, értelmesen megbeszéltük. Hogy nincs értelme. Közben egész mást kezdtünk érezni. Hogy ennek nem így kellene lennie.

Baráti vélemény 5: Amikor belevágtál, tudtad, mit várhatsz. Öt éve mindig ugyanabba futsz bele. De nem vagy képes tanulni.

Azt tanultam, hogy a verbális közlés a teljes kommunikáció nagyon kis részét teszi ki. A test, a szem, a kéz, az elszólások mind közölnek valamit. Hogy ennek nem így kellene lennie. Tudtam, hogy egy mozdulattal megoldhatnám, ha odalépek, átölelem, és a fülébe súgom, mennyire hülye vagyok, és szeretem, és ennek nem így kéne lennie, és nem akarom elveszíteni. Egyszóval, hallgatok az érzéseimre. És ezeket tudta ő is. Pontosabban, várta. Ezt később mintha el is mondta volna.
De mint már mondtam, ésszel közelítettünk a dolgokhoz, vagyis nem engedtünk semmit az előre kigondolt frázisokból, érvekből, álláspontokból. Amik tökéletesen igazak, tökéletesen támadhatatlanok voltak. De nem a miénk, hanem az enyém és az övé volt mindegyik. Hja kérem, aki ésszel áll a dolgokhoz, az ne nagyon várjon szerelmetes összeborulást.
Erőnek erejével kellett megállnom, hogy ne rohanjak utána, mikor kilépett az irodámból. Bénultan ültem a székemen, és bámultam a sötét kinti világot. Egyre homályosabban láttam.

Baráti vélemény 6: Mivel szerintem a szexre alapoztatok, nem tudom mi mást vártál. Számára nem te vagy az ideális férfi. Hanem aki olyan mint te, plusz elfogadja azokat is, amiket te szóvá tettél.

Miután lenyugodtam, felhívtam pár telefonszámot. A barátok persze megértők, de még nem született a világra az az ember, akire hallgatnék. Ezt ők is tudják. Azért aranyosak, őszinték. Mint mindig. Aztán kibontom az első üveg bort. Majd elkezdek smsezni Vele. Legyünk barátok, ajánlom. Gondoltam, ezzel másként csinálom mint eddig, hátha eredményre vezet. Mire is? Természetesen, hogy újra az érzelmeinkre hallgassunk. Mint később kiderült, a ’barátság’ dolgot komolyan gondolta. Köszönöm, barátom van elég.

Baráti vélemény 7: öööö…hát… Igyunk!

Két hét globális helykeresés, ’az élet megy tovább’ -szerű tébolygás. Sms, telefonhívások, miközben furcsa gondolatok járnak a fejemben. Valaki mással van: őrület, azonnali pusztíthatnék, villámgyors lerészegedés. Szabad vagyok: átmeneti napsütés, lesz ez még így se, optimizmus. Visszajön: bizonytalanság- mikor, hol, miért. Nem jön vissza: állandóan a barátaimat hívom, ergo növekvő telefonszámla- a fenének nem tudnak az ember barátai a szomszédban lakni. Lassú megnyugvás, agyam nem engedi, hogy ezen gondolkodjak, Buli buli hátán, esténként megőrülök, valamit mindig csinálni kell. Szerda, buli. Ő. ’Értem hogy érted’ tekintet. Csók. Kis színjáték, majd kéz a kézben hozzám. Szex, orgazmus utáni sírással. Másnap – nagyon másnap – öröm, hiszen mintha csak álmodtam volna az egészet. Egészen addig a beismerő vallomásig, hogy ez volt a ’búcsúkufirc’, az utolsó. Sajnálja, ha ezzel reményt adott, nem ezt akarta. Ugyan már, megértem. Ja, és ne keressem, nincs értelme.
 Azért rosszul esett neki, hogy hétvégén nem hívtam, mikor műtötték, és „nem érdekelt, mi van vele”. Felhívni, sms-t írni nem volt lelkierőm. Nem tudtam mit. A leszúrás után persze álltam mint Takarodj kutya, amikor lábhoz hívják. Most akkor ne keressem, de ha nem keresem, még sír is?

 A történet itt nagyjából végetér. Nincs konklúzió, nincs happy end, nincs továbbgondolkodás. Kapcsolat sincs.

Pedig én mindent ésszel csináltam. Egészen addig, míg már semmit nem értek.

Publikálta null
		Egyetem Kutnyák Zsolt Építőipar TT Kft. Helyilap Kaposvár Online Intézmények Klebelsberg Középiskolai Kollégium - Kaposvár Táncsics Mihály Gimnázium - Kaposvár Kereskedelem Mediterran Udvarház Kft. Kistérségek Kaposvári Kistérség Szolgáltatás Kaposlogisztika Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Kaposvár-Somogyjád Térség Vidékfejlesztési Közhasznú Társaság Választókerület(ek) Somogy Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerület Somogy Megye 02. számú Országos Egyéni Választókerület