|
 A sok tévhit mellé had sorakoztassunk fel most még egyet! Végeztem egy kis (nem reprezentatív) közvélemény-kutatást, ami két kérdést, tartalmazott. Az első az, hogy volt e az illetőnek olyan szexuális kapcsolata, ami a munkahelyével, vagy a munkájával közvetlenül összefüggésbe hozható? A másik pedig az, hogy a megkérdezettek szerint, mennyire jellemzőek a munkahelyi kapcsolatok, mai világunkra?
79 embert kérdeztem meg, ebből 68 állította, hogy volt már, vagy van ma is olyan kapcsolata, ami a munkájához köthető. Engem megdöbbentett az adat. De még meglepőbb volt, a második kérdésre adott válasz: a kilenc nemleges választ adó egyáltalán nem tekinti általánosnak, hogy munkahelyeken, akár szerelmi, akár szexuális kapcsolat alakulhasson ki, de a másik 68-ból is csak 23 gondolta úgy, hogy az ő esete nem egyedi. Ennyire naivak lennénk, vagy ennyire inkább, ennyire álságosak? Ha valakinek sikerült a nyolc elemit elvégeznie, az könnyen kiszámíthatja, hogy miként áll össze egy átlag ember, átlagos napja. 8 és fél óra munka (ebédidővel együtt), kb. 1-1 és 1/2 óra közlekedés, 6-7 óra alvás, kb. 3 óra televíziózás, 2 óra gyermeknevelés… és nem is sorolnám tovább, mert már csak 120 percünk maradt a napból a szerelmi életre úgy, hogy nagyon sok dolgot még nem is említettünk. Nem beszéltünk az olvasásról, a barátokkal való kapcsolattartásról, a bürokratikus ügyeink intézéséről, az otthoni étkezésről, rokonlátogatásról, stb. Ennek a sok mindennek kell beleférnie a partnerünkkel együtt abba a maradék 2 órába, a hétvégébe (ami amúgy jócskán leterhelt más programokkal) és az ünnepnapokba.
Ugyanakkor napi nyolc óránál is többet töltünk egy olyan helyen, ahol (ha szerencsések vagyunk) koedukált közösség vesz körül bennünket. Sokszor ellentétes nemű kollegáink többet tudnak aktuális problémáinkról, mint saját családunk. De ne felejtsük el azt sem, hogy míg a munkába, szépen felöltözve, magunkat agyonillatosítva érkezünk, addig a családi fészekbe már egy meggyötört, sokszor nem csak mentálisan büdös emberként érkezünk, ahogy társunk is. Szinte kivédhetetlen, hogy egy hétköznapi, emberi szimpátia nem váljék egy idő után többé. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a prüdériával megfertőzött mindennapjainkba, mindenki vágyik valami izgalomra, valami másra. A szexualitás ettől kezdve bárhol teret nyerhet saját állati ösztöneinek. Ez lehet a főnök asztala, a fénymásoló, de bármi, ami nem megszokott.
Több kutatás is foglalkozott már a témával, és sikerült már leszűrniük néhány érdekes adatot is:
- Minden harmadik tartósabb kapcsolat a munkahelyen kezdődik.
- A házaspároknak körülbelül az ötöde a munkahelyen ismerte meg egymást.
- A dolgozó nőknek több mint a fele volt már szerelmes valamelyik kollégájába.
- A férfiak háromnegyede vágyik egy kis könnyű kalandra valamelyik kolléganőjével. - A válások egyharmada(!) egy új munkahelyi kapcsolat miatt következik be.
- A munkatársak többsége észreveszi a beszédes pillantásokat.
 A pszichológusok szerint a legerősebb kapocs ezekben az esetekben a közösen átélt siker, vagy kudarc. A partnerünk, csak a nap végé tud együtt örülni, vagy együtt bánkódni velünk, és valószínű, hogy nem is azzal a vehemenciával, mint aki ott volt velünk, esetleg részese volt az eseményeknek. Egy-két ilyen közös élmény, és észre sem vesszük, de megkezdődik a flörtölés. Ez természetesen hozzájárul a jó munkakapcsolathoz is, vagyis még a vezetők is támogatják az ilyen jellegű kapcsolatokat, ha mással nem, hát azzal, hogy nagyon diszkréten, nem vesznek róla tudomást. Elterjedt az a vélemény is, hogy aki jó kollega az irodában, az valószínű, hogy jó partner az ágyban is. Ebben természetesen lehet valami, hiszen mind a két címért, ugyanazzal a tulajdonsággal kell rendelkezni, a másikra való odafigyeléssel.
 A másik ok, ami kirobbanthat egy munkahelyi kapcsolatot, az az éppen megromló, vagy csupán hullámvölgyben lévő párkapcsolat. Ilyenkor a megértő kollega, vagy kolleganő, rögtön megértőbb lesz, és bár az elején egyikük sem gondol többre egy beszélgetésnél, egy idő után már nehéz kordában tartani az érzelmeket. Otthoni problémáinkat legtöbbször úgy éljük, meg, hogy elégedetlenséget látunk magunkkal szemben a partnerünknél, ekkor pedig beindul az a bizonyítási vágy, ami nemegyszer sodort már idegeneket egymás karjaiba, vagy akár ágyába is. Innen pedig már csak pár lépés, hogy az ember, ne otthon érezze azt a meleget, amire szüksége van, hanem a segítő kollega(nő) ölelésében.
Persze ismerjük a másik végletet is, amikor egy kapcsolat csak azért nem tud kibontakozni, mert valamely fél berzenkedik a munkahelyére bevinni a magánéletét. Ezek az esetek legtöbbször ahhoz vezetnek, hogy valamelyik fél, meg kell hogy váljon az állásától, hiszen az ősi szabály itt is dolgozik: vagy mindent, vagy semmit.
Korábbi cikkek a témában:
Lelki kéj kontra testi vágy
Testi szerelem...
Sex és barátság
Sex vagy kémiai reakció?
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Egyetem
Építőipar
Helyilap
Intézmények
Kereskedelem
Kistérségek
Szolgáltatás
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|
