|
 Az [origo] internetes újság szavazásra tette fel a kérdést: mit gondolnak az emberek a július 7-ike és 10-ike között Budapesten megrendezendő melegfesztiválról, illetve a július 9-én tartandó meleg büszkeség-napi felvonulásról? A válaszadók közel fele, roppan politikusan azt válaszolta, hogy nem érdeki a rendezvény (július 4-ei, délutáni adat), egyharmaduk betiltatná, majdnem egyötödük támogatja, és közel öt százalék válaszolta azt, hogy büszkén vonul majd a tömeggel. Hogy ez a büszkén, a tömeggel vonulás mennyire jelez odatartozást, és mennyire az átlagnál nagyobb toleranciát, nem tudhatjuk, így sokkal érdekesebb azoknak az aránya, akik nem vélekednek pozitívan a témáról.  A reagálásra hajlandó polgárok több mint 77 százaléka nem örül neki, de legalábbis nem érdeklődik a fesztivál iránt. Valahol meg is értem őket. Amikor egy fesztiválról hallok, nekem is olyan dolgok jutnak eszembe, ami sokkal inkább köthető a művészetekhez, mint a nemi identitáshoz. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy az előítéleteket úgy a legkönnyebb legyőzni, ha az előítéletest szembesítjük a tényekkel. De vajon szükség van e erre? Kell e olyan lépéseket tennie egy közösségnek, amit egyesek (sok esetben a többség) provokációnak, vagy erőfitogtatásnak tekintenek, és vajon a szervezők tisztában vannak-e azzal, hogy a hozzájuk csatlakozók mekkora része tekinti csupán polgárpukkasztásnak a részvételét? Amikor a melegszervezetek és jogvédők elfogadásra szólítanak fel, vajon mérlegelik-e azt, hogy a megszólítottak miként értékelik azt, hogy szembe akarják fordítani őket vallásukkal, hitükkel?
Rengeteg kérdés vetődik fel, amikre igazából senki sem tud választ adni, ahogy arra sem, hogy egy hetero felvonulást mennyire tekintene provokációnak a meleg kisebbség?
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Egyetem
Építőipar
Helyilap
Intézmények
Kereskedelem
Kistérségek
Szolgáltatás
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Választókerület(ek)
|
|
