|
A választások előtti utolsó ülésnapján az Országgyűlés megszavazta a büntetőeljárásról szóló törvény módosításának keretében a távoltartás jogintézményének bevezetését a magyar jogrendszerbe. A Habeas Corpus Munkacsoport ezúton ad hangot csalódottságának a Kormány által előterjesztett megoldási javaslat elfogadása miatt.
 Majdnem két éves késéssel a családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére irányuló nemzeti stratégiában előírt határidőhöz képest olyan jogszabály született, mely sajnálatos módon nem alkalmas az áldozatok tényleges védelmére. A távoltartás úgy került be a magyar jogrendszerbe, hogy az a családon belüli erőszakhoz semmilyen módon nem köthető, a jogszabály szövege még csak említést sem tesz róla.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a távoltartás igénybe vétele kizárólag folyamatban lévő büntető eljáráshoz kötött. Ez kizárja a védelemből mindazokat, akik a folyamatos fenyegetettség miatt nem tudnak, nem mernek eljárást indítani a sérelmükre elkövetett bűncselekmények miatt. Nem nyújt segítséget azok számára sem, akiket az erőszak azon formái sújtanak, melyek nem minősülnek bűncselekménynek. Nincs lehetőség a rendőrség által gyakorolható azonnali beavatkozásra, amely valamennyi külföldön jól működő rendszer közös eleme. Nem lett kidolgozva olyan becsatornázott automatizmusokon alapuló, hivatalból lefolytatandó eljárás, mely az áldozatok védelmi szükségleteire reagál, és megfelelő időtartamot biztosít a krízishelyzetben, közvetlen fizikai veszélyben lévő emberek számára ahhoz, hogy megalapozott, akár egész életükre kiható döntést hozhassanak. A családon belüli bántalmazás sértettjét ehelyett olyan döntés meghozatalára kényszeríti az elfogadott jogszabály, melynek következtében vagy tovább tűri az erőszakot, vagy a vele legtöbbször egy fedél alatt lakó erőszaktevő érdekeivel ellentétesen kell cselekednie. Az áldozatnak választania kell, hogy az elkövető felelősségre vonása, vagy saját, illetve gyerekei élete, testi épsége élvezzen-e előnyt. A törvény szerint a távoltartást tíz, legfeljebb harminc napra rendelheti el a bíró. Harminc nap arra sem elég, hogy a sértettek testileg-lelkileg összeszedjék magukat, arra pedig semmiképp nem, hogy komoly döntéseket hozzanak a jövőjüket illetően, hogy maguknak jogi képviselőt szerezzenek, és hivatalos eljárásokat kezdeményezzenek. Az is tudható, hogy a harminc napos távoltartás után a bántalmazás - amennyiben az elkövető, visszatér a közös otthonba- folytatódni, fokozódni fog. Visszás módon úgy került a távoltartás szabályozásra, hogy az nemhogy ösztönzi a sértetteket büntetőeljárások kezdeményezésére, hanem éppen visszatartja őket ettől. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az az uralkodó ítélkezési gyakorlat, melynek következtében a bántalmazók cselekményükért többnyire nem letöltendő szabadságvesztés büntetést kapnak. Ráadásul a törvény nem rendelkezik a távoltartás részleteiről, arról, hogy az eltiltás milyen távolságra szól, vonatkozik-e a sértett gyerekeire, más hozzátartozókra is.
A távoltartás lényege az áldozatok számára az volna, hogy fizikai biztonságukat garantálja; az állam számára pedig az, hogy a sikeres büntetőeljárás lefolytatásához hozzájáruljon. A most elfogadott szabályozás a távoltartás egyik funkcióját sem képes betölteni. A magyar Országgyűlés ezzel – a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló módon – olyan törvényt alkotott, mely a rászorulóknak csak egy minimális rétegét, s őket is csak igen korlátozott módon és ideig védi.
Félő, hogy a bántalmazottak abban a tévhitben, hogy a távoltartástól védelmet remélhetnek, még nagyobb veszélynek teszik ki magukat. Ezt a veszélyt elkerülendő felhívjuk a sajtó munkatársainak figyelmét, hogy a nyilvánosságot a fentiek tudatában tájékoztassák a távoltartás törvényi szabályozásáról.
A Habeas Corpus Munkacsoport, mint a családon belüli erőszakkal foglalkozó jogvédő szervezet szakmailag elhibázottnak tartja a távoltartás megszavazott szabályozását. A jelen megoldás nem veszi tekintetbe a családon belüli erőszak áldozatainak emberi jogait, és figyelmen kívül hagy valamennyi nemzetközi jogelvet és külföldön bevált gyakorlatot. Sérelmezzük továbbá, hogy a törvény megoldásánál nem kerültek megfontolásra a civil szervezetek által többször megfogalmazott kritikai észrevételek.
|
