|
Az elmúlt esztendőben közösségi célú beruházásokra, utak közművek építésére, gyermekintézmények építésére 506 pályázatot nyújtottak be a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz, s ezeknek a terveknek a megvalósításához 12 milliárd forint támogatást tudtak kiutalni.
 Ennek segítségével 24 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, s ennek jelentős része Pest megyében - jelentette be Szabó Imre a testület elnöke február 14-én tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az uniós források 2007-től kezdve megsokszorozódnak. Kárpáti Zsuzsa országgyűlési képviselő az új Ipoly hidak építésének terveit ismertette.
A Közép-magyarországi régió, melynek Pest megyei is része, a 2007-2013-as időszakban kedvezményes elbánásban részesül az uniós források felhasználását illetően. Legkedvezőbb esetben 2007 januárjától kezdődően 7 év alatt a régióba 1000 milliárd forintot meghaladó uniós forrás érkezhet, mintegy 1300 milliárd forintnyi fejlesztést lehetővé téve.
A Közép-magyarországi régió 2007-2013-as fejlesztési igényeit összegző Stratégiai Tervet a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2005. március 8-án elfogadta.
A Stratégia vezérmotívuma: Közép-magyarországi régió a ,,Kreatív hely'', s ezt a gondolatot, vezérelvet, már a második Nemzeti Fejlesztési Terv készítői is hasznosították a program legfőbb céljaként: ,,Kreatív Magyarország'' néven.
A Stratégiai Terv öt beavatkozási területet (prioritást) nevesít, amelyek a gazdaságfejlesztés, humán erőforrás fejlesztés, közszolgáltatások fejlesztését, a településfejlesztés és környezetvédelem, illetve a közlekedés területét fogják át. Ugyanakkor figyelemmel van arra, hogy Pest megyében is vannak eltérő fejlettségű kistérségek.
A ciklusban rendelkezésre álló források felhasználásánál érvényesíteni kell a területiség elvét, meghatározva a régió azon fejlesztési sávjait, földrajzi területeit, amelyeket előnyt élveznek a fejlesztések során.
A Stratégiai terv különös figyelmet fordít a Közép-Duna Völgy komplex fejlesztésére (Dunakanyar, Budapest érintett kerületei, Ráckevei-Soroksári Dunaág), az M0 gyűrűt övező területekre, a termál klaszter hasznosítására, és a Duna-Tisza közi homokhátság problémáinak megoldására.
A fejlesztési forrásokat a területiség elvén túl a következő kiemelt témákra kívánják koncentrálni: a kulturális gazdaság, a turizmus és szabadidő-gazdaság, K+F ,,tudásipar'', üzleti szolgáltatások, az ,,alkonygazdaság'' környezetvédelmi ipar és természetvédelem fejlesztésére.
Kárpáti Zsuzsa szocialista országgyűlési képviselő arról számolt be, hogy a szobi kistérség, a régió egyik hátrányos helyzetű területe továbbra is kiemelt fejlesztési forrásokhoz juthat. Ugyanakkor, mint határ menti terület nagy lehetőségek előtt áll. Ennek első jele, hogy nagyszabású hídépítési program kezdődik a Szlovákiát és Magyarországot elválasztó Ipolyon.
A II. világháború előtt 47 híd szolgálta a kapcsolattartást. Ezekből ma 4 működik, de 29-et helyre lehetne állítani, illetve újjá építeni. Az erre vonatkozó tanulmánytervek elkészültek, a szlovák és a magyar kormány szándéknyilatkozatot írt alá arra, hogy 10 hidat már a közeli években megnyitnak, s ehhez a munkához joggal számítanak uniós forrásokra is. Közülük Pest megyében az elsők Tésán, Ipolydamásdon, Vámosmikolán és Ipolytölgyesen szolgálhatják a gazdasági kapcsolatokat, a munkaerő áramlást, a családi, rokoni kapcsolatok akadálytalan tartását. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a tervezésre pályázatok útján forrásokhoz is jutottak. A terveket magyar és szlovák szakemberek közösen készítik el, mint ahogy az uniós pályázatokat is közösen nyújtjuk be.
|
