|
Kemény állatjóléti előírásokat fogalmaz meg a csirketartók számára az az EP által kedden nagy többséggel elfogadott jelentés, amely az Európai Bizottságnak a szárnyasokkal szemben amúgy sem túl ellenséges tervezetéhez képest még tovább szigorítaná a baromfitenyésztőkkel szemben támasztott követelményeket.
„A tagállamok biztosítják, hogy a csirkék négyzetméterenkénti állománysűrűsége a használható területen létesítményenként vagy külön létesítményegységenként nem haladja meg a 30 kilogramm élősúlyt” – ezt az Európai Bizottság által javasolt általános szabályt veszi át a Thijs Berman (szocialista, holland) által jegyzett, még Arisztotelész állatjóléti munkásságára is hivatkozó parlamenti jelentés is.
Bizonyos - az irányelvhez csatolt mellékletben található - kiegészítő állatjóléti intézkedések esetén „a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a csirkéket 38 kilogramm élősúlyt nem meghaladó állománysűrűséggel tartsák”. 2013. január 1-től azonban már a pluszszolgáltatásokkal együtt is csak 34 kilónyi élő csirkét lehetne nevelni négyzetméterenként. (Mivel a maximális állománysűrűséget a három legutóbbi állomány átlagaként kell meghatározni, kivételesen és átmenetileg több szárnyas is kerülhet ennyi helyre, 40 kilónál több csirke azonban soha nem lehet majd egységnyi területen.)
A bizottságnak legkésőbb fél évvel az irányelv elfogadása után be kell mutatnia egy jelentést, amely megvizsgálja, milyen „közösségi szintű, kötelező, harmonizált és specifikus címkézési rendszert” lehetne bevezetni a csirkehúsból készült termékeknél. A címkének tartalmaznia kellene „a gyártási szabványokra és a termék eredetére vonatkozó egyértelmű tájékoztatást”, és fel kellene tüntetni rajta „a létesítmény állománysűrűségi adatait”, és például az állat életkorát is.
A baromfitelepeken a szellőző-, hűtő- és fűtőrendszereknél ügyelni kell arra, hogy az ammónia- és a széndioxid-koncentráció ne haladjon meg bizonyos határértékeket „a csirkék fejszintjénél mérve”. Kerülni kell a túlfűtést, és biztosítani kell a nedvesség eltávolítását is. Amikor az árnyékban mért külső hőmérséklet meghaladja a 30° C-ot, a belső hőmérséklet nem lehet több mint 3° C-kal magasabb a kintinél. Amikor pedig a külső hőmérséklet 10° C alatt van, a relatív páratartalom a létesítmény egységén belül nem haladhatja meg a 70 %-ot.
A világos időszak alatt a madarak szemmagasságában mérve legalább 50 lux fényerejű, nem villódzó fényt kell biztosítani az épület teljes alapterületén.
„A fénynek a csirkék épületben való elhelyezése időpontjától számított három napon belül kezdődően, az előrelátható vágási időpont előtt hét nappal bezárólag, összesen legalább 6 órán át tartó sötét időszakokat magába foglaló 24 órás ritmust kell követnie, amelyekben legalább egy legalább 4 órán át tartó megszakítás nélküli sötét időszak van” – sorolja a jelentés a további előírásokat.
 „Valamennyi a létesítményben tartott csirkét naponta legalább kétszer meg kell vizsgálni, vagy legalább naponta egyszer, amennyiben a létesítmény fejlett, számos magatartási és egészséggel kapcsolatos paramétert figyelembe vevő megfigyelőrendszerrel (számítógép-vezérelt kamerás megfigyelőrendszerrel) van felszerelve. Különös figyelmet kell szentelni az állatjólét (beleértve az állatok egészségi állapotát) lecsökkent szintjére utaló jeleknek. Minden szükséges esetben kapcsolatba kell lépni állatorvossal” – fogalmaz a szöveg.
Az illetékes hatóságoknak évente legalább egyszer ellenőrizniük kell, betartják-e az előírásokat a tenyésztők.
A tollcsipkedés és a csirkék közötti „kannibalizmus” megelőzése érdekében számos helyen megkurtítják a csibék csőrét. Az Európai Bizottság ezt még lehetővé tette volna, „feltéve, hogy azt szakképzett személyzet végzi tíz naposnál fiatalabb csirkéken”. A bizottsági elképzelések szerint a tagállamok – állatorvosi felügyelet mellett - engedélyezhették volna a hímivarú csirkék kiherélését is. Az EP a csibecsőrcsonkítás és a kakaskasztrálás lehetőségét is kitörölte az irányelvből.
Az egyik elfogadott módosító indítvány értelmében „az Európai Unió ellenőrzi, és szükség esetén megtiltja az olyan harmadaik országokból származó baromfi importját, ahol nem tartják be a hústermelés céljából tartott szárnyasok jólétére vonatkozó Európai Unió által elfogadott szabályokat”.
A jelentés hétfői parlamenti vitájában Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta: „a madárinfluenza után most újabb vész fenyegeti a baromfitartókat: a jelenlegi szabályozás”. A tervezetben a képviselő szerint „az állatjóléti szempontok nagyobb súllyal esnek latba, mint a szakmai és gazdasági érvek”, ez pedig veszélyezteti az ágazat versenyképességét. Tabajdi úgy vélte, fontos az állatjólét, de „nem szabad túllőnünk a célon, és irreálisan szigorú szabályokkal súlyos versenyhátrányba kényszeríteni saját gazdáinkat, veszélyeztetve megélhetésüket”. Az állománysűrűséggel kapcsolatban Tabajdi azt mondta, „szakmai, gazdasági és állatjóléti szempontokból maximum a négyzetméterenkénti 34 kilogrammos élőtömeg 42 kilogrammos maximum értékkel lenne elfogadható”.
| 
