|
A szabad munkaerőáramlás és a szolgáltatások belső piacának létrehozása is feltétele annak, hogy az EU megállja helyét a globalizáció körülményei között. Ezek a legfontosabb megállapításai a Strasbourgban szavazásra kerülő, Herczog Edit által jegyzett jelentésnek.
 „A szolgáltatások belső piacának létrehozása alapvető fontosságú a lisszaboni stratégia céljainak elérésében, így tehát az Európai Unió világpiaci versenyképességének javításában” - áll Herczog Edit (szocialista) saját kezdeményezésű jelentésében.
Ha a plenáris ülés is elfogadja a szöveget, az EP „üdvözli azokat a tagállamokat, amelyek megnyitották munkaerőpiacaikat az új tagállamok állampolgárai előtt, és így jelentősen hozzájárultak a belső munkaerőpiac mobilitásának és versenyképességének növeléséhez; sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek továbbra is fenntartják a korlátozásokat, hogy bontsák le a munkaerő szabad áramlása elé emelt akadályokat”.
Az unió „belső piacának és a világ gazdaságának fejlődése szoros kölcsönhatásban van” egymással, a globalizáció pedig „alapvető kihívások elé állítja a hagyományos európai társadalmi, kulturális, döntéshozó és gazdasági modellt, gazdasági rendszert és különösen az EU belső piacát” - fogalmaz a jelentés.
A szöveg szerint ugyanakkor „a globalizációt nem kellene kizárólag a társadalom széttöredezéséhez vezető negatív jelenségnek tekinteni”. Az ugyanis - áll a jelentésben - inkább egy „keret”, amely egyrészt új lehetőségeket kínál (világpiachoz való hozzáférés), másrészt viszont magában rejti az EU-nak a világkereskedelem alakulásától való függését. Ezen veszély elkerülése érdekében a szöveg szerint „a politikai irányításnak a belső piacra gyakorolt pozitív hatásokat támogatnia kell, a negatív hatásokat pedig meg kell szüntetnie”.
A jelentés szerint az EU csak olyan stratégiával tud megfelelni a kihívásoknak, amely a belső piacot rugalmassá és a világra nyitottá teszi, miközben „az értékek és a társadalmi modell megőrzése mellett növekedést, munkalehetőséget és társadalmi igazságosságot teremt”.
Ehhez a stratégia részeként a belső piac megvalósítására vonatkozó egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség, „hiszen ez az EU legerősebb fegyvere a globalizáció adta lehetőségek maximális kiaknázására” - áll a szövegben.
A parlament ennek szellemében például felkéri az Európai Bizottságot, „kísérje figyelemmel a tagállamokban észlelhető protekcionizmust”, és észrevételeiről folyamatosan tájékoztassa az EP-t.
A szöveg szerint „egészséges és támogató jellegű környezetet kell teremteni a kis- és középvállalkozások számára”, és „a nagy európai piaci szereplőket” is támogatni kell, „hogy globális piaci szereplőkké válhassanak”.
Az EP „azon a véleményen van, hogy a lisszaboni stratégia mint általános gazdasági terv valószínűleg nem lesz elegendő a globalizáció kezelésére, és más cselekvési tervek elkészítését sürgeti, amelyeket célzottan a globalizáció negatív hatásainak tompítására és a pozitív hatások kihasználásra dolgoznak ki (pl. a Globalizációs Kiigazítási Alap)”.
A szöveg szól az oktatás, kutatás és fejlesztés támogatásának, egy egységes és jól működő szabadalmi eljárás kidolgozásának szükségességéről, és arra kéri a tagállamokat, „gyorsítsák a belső piaci szabályok átültetését” jogrendjükbe.
A képviselők azt kérik a bizottságtól, hogy csak az alapvető nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi egyezményeket ratifikáló harmadik országok számára tegye lehetővé az uniós piacokhoz való kedvezményes hozzáférést.
| 
