|
Megkopva, megrongálva, meggyalázva állnak a Kárpátok néma tanúi. Lehet azonban, hogy ez a jobbik eset, mert ebből könnyebb az eredeti állapotba visszaállni, mint olyan helyzetből, amikor a tanúkat már lebontották, megsemmisítették, vagy csak nemes egyszerűséggel széthordták építőanyagnak.
 A Másik Rádió 93,6 január 31-i Huszárvágásában Csallóközi Zoltán, a magyar emlékművek kutatója beszélt a határon túli - elsősorban ’48-as - magyar emlékművek és katonasírok sorsáról, mai állapotáról. Elmondta, hogy már nem olyan rossz a helyzet, mint volt a rendszerváltoztatás előtt. A szaporodó magyar hagyományápoló szervezetek igyekeznek felkarolni a múlt e néma tanúinak, kőbe formált üzeneteinek ügyét, s ahol lehet, helyreállítják azokat. Néhol államközi egyezmények, esetleg kompromisszumos megoldások talaján lehet visszaállítani az eltávolított szabadságharcos emlékműveket, mint például Aradon.
Csallóközi beszámolt arról is, hogy Magyarországon nem csupán a magyar hősök, a harcokban elesett katonák emlékét őrzik, hanem az egykori ellenségek emlékezetét is. Jó példa erre Tápióbicskén Riedesel keresztje vagy Vácon Göcz osztrák tábornok síremléke.
A rádióhallgatók megtudhatták azt is, hogy az elmúlt nyáron Csallóközi Zoltán és Balogh László filmet készítettek a határon túli emlékművekről, emlékhelyekről. A filmet remélhetőleg a Duna Televízió tűzi majd műsorára!
|
