|
A Holdvilág január 12-ei adásában Örkény Antallal, az ELTE egyetemi tanárával beszélgetett Rétalji Igor műsorvezető a kutatásról és a nemzet szerepéről a társadalom életében.
Magyarországon erős az emberek nemzettudata, büszkék vagyunk hazánkra - többek között ez derül abból a széleskörű nemzetközi vizsgálatból, amelyet most zártak le a kutatók.
 A szociológiaelmélet két alapvető felfogás uralkodik a nemzeti azonosságtudat kialakulásáról. Az egyik szerint a nemzet szervesen, a történelmi fejlődés során alakult ki. A másik elmélet úgy látja, hogy a nemzet a modern kor ,,terméke''. Amikor egy adott közösség magát politikainak deklarálja, ehhez kell az identitás, amelyet meg kell teremteni. Ennek egyik legjobb példája az Egyesült Államok. A politikai nemzetet az különbözteti meg a korábbi államalakulattól, hogy szigorú határai vannak, s ezeken belül zárt rendszerek - politikai rendszer, nemzetgazdaság stb. - amelyek a kívüllévőkhöz képest határozzák meg magukat. Vagyis a nemzetté válás megteremti a nemzettudatot is, amelynek része a nemzeti hagyományok, a nemzeti történelem. A nemzetek stabil csoportok, amelyek a globalizáció folyamatában is megmaradnak, mert az emberek számára fontosnak bizonyult a nemzethez tartozás.
A politikai nemzet és a kulturnemzet megkülönböztetése a magyar irodalomban Bibó Istvántól származik. A politikai nemzet Európa nyugati felén alakult ki és a nemzethez tartozás legfőbb kritériuma az állampolgárság. Kelet-Európában azonban nem voltak meg a feltételei a homogén nemzetállamok kialakulásának, így nagyon erős hangsúlyt kapott a nemzettudatban a kultúra, a nyelv. A nemzethez tartozás elsősorban kultúrális azonosulást jelentett tehát. Mindez erős kizáró mechanizmusokat is teremtett, amelynek negatív hatásai később, a XX. század folyamán jelentkeztek.
Az Európai Unióban ma nagy kérdés a nemzettudat. A EU megteremtése ugyanis gazdasági racionalitáson alapult, amely sikeres jóléti államok együttműködésének eredménye. A Kelt-közép-európai államok csatlakozásával azonban mindez megváltozott. Itt az ideje, hogy újragondolják az Európai Uniót, s ekkor jelent meg az európai identitás, amelynek fontos része az alkotmány. De a vizsgálatok azt mutatják, hogy az európai tudat inkább gyengült az utóbbi időben, miközben a nemzettudat erősödött - talán ennek is köszönhető, hogy az európai alkotmány tervezete zátonyra futott.
Magyarországon erős a nemzettudat. Az emberek büszkék a történelmünkre, arra, hogy a magyar okos, kreatív nép, s nem utolsó sorban az ország sportteljesítményére. Ugyanakkor kevésbé büszkék a gazdasági teljesítményre, a politikai rendszerre.
A nemzet jövője Európában attól függ, hogy mit gondolunk Európáról. A nemzetekfeletti gondolat erősödése a feszültség növekedésével járhat. Ám ha a nemzetekefeleti gondolat, az európai identitás módosul és nem a nemzeti identitást igyekszik kiszorítani, akkor harmonikusabb lehet a jövő ebből a szempontból.
|
