A világgazdaságban növekszik a bizonytalanság és a tömbösödés. A korábbiaktól alapvetően külöböző folyamatok bontakoznak ki és vadonatújak jelennek meg. Mit várhatunk a jövőtől? Többek között erről beszélgetett Rétalji Igor műsorvezető a Holdvilág január 5-ei adásában vendégével, prof. Csaba László közgazdásszal, a Közép-Európai Egyetem tanárával.
Véget ért az alacsony kamatok korszaka, amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió központi bankjai a kamatemelés mellett döntöttek. Mindez a korábbiaktól teljesen eltérő finanszírozási feltételeket jelent. Az olaj és gázellátás is bizonytalan, sok és nem túl agy termelő van, egy viszonylag kis ország kiesése is gondokat jelenthet, s ez ideges hangulatot teremt a piacon.
A világgazdaság növekedésében a legnagyobb szerepet a szolgáltatások játsszák. Ebből fakadóan a világgazdaságban erősödik a lokalizáció, a tevékenységek helyhez kötöttsége. Így a vagyontermelésben a határon átnyúló tevékenységek mérséklődnek, többek között azért is, mert mesterséges korlátokkal is gátolják a szolgáltatások áramlását. Visszaszorulóban van a nemzetköziesedés, nagy, önellátó blokkok vannak kialakulóban az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán körül.
Kínában, a világ negyedik legnagyobb gazdaságában dinamikus gazdasági növekedés van, amely iparközpontú. A politika látóterében lévő mutatók jók, ám a környezetszennyezés elég jelentős. Indiában is jelentős a növekedés, de sokkal kiegyensúlyozottabb. Kína és India fejlődése az egész világban csökkenti a szegénységet, de jelentős társadalmi feszültségek is keletkeznek ezekben az országokban. Ezeket egyelőre még nem sikerül érdemben kezelni. Kínában a lakosság kétharmada a mezőgadaságban foglalkoztatott, miközben ez az ágazat a hazai össztermék 15 százalékát állítja csak elő. Másfelől a kiemelt városokban nagyon meglódult a fejlődés, világszínvonalú szolgáltatásokkal. A kormányzat pedig kevéssé foglalkozik az infrastruktúra, a közhasznú javak növelésével. Mindez hosszú távon a feszültségek növekedése irányában hat.
A gazdasági növekedést mérsékelni nem célszerű, mert egyelőre 1,2 milliárd ember él napi egy dollárból. Ám érdemes átgondolni a tennivalókat. A modern gazdasági fejlődésben egyre kevésbé fontos a nyersanyag, sokkal inkább a tudás, a szolgáltatások előretörése kevésbé anyagigényes. A világgazdaságban a megtermelt javak kilenctizedénél a szellemi hozzáadott érték dominál. Ezért csökkenteni lehet azokat a tevékenységeket, amelyek erősen környezetkárosítók. Ma már a gazdasági növekedés helyett a gazdasági fejlődést állítják előtérbe, ami több mutató együttes értéke, s nem csak a termelést és a fogyasztást mérik, hanem az oktatást, a környezetvédelmet, az egészségügyet is. Vagyis a fejlődést kell elősegíteni, nem pusztán a gazdasági növekedést.
Magyarország, mint kis, nyitott gazdaságú országnak, alapvető érdeke, hogy minél előbb belépjen az euróövezetbe, mert az EU-tagágból adódó külkereskedelmi előnyöket így tudjuk igazán kihasználni és a gazdaság sérülékenységét csökkenteni. Addig ki vagyunk téve a valutakockázatoknak, mert a kis országok valutái ellne viszonylag könnyű spekulálni. Ha pénzpiacok hangulata megváltozik, akkor szinte mindegy, mi történik a reálgazdaságban, a valuta óhatatlanul leértékelődik és ezáltal komoly károk keletkezhetnek.
|