|
Kiemelten foglalkozik a magyar kisebbség helyzetével az EP plenáris ülése által elfogadott, Románia uniós felkészültségéről szóló jelentés. A szöveg kitér a verespataki bányaberuházásra is. A Bulgária értékelésében a kozloduji atomerőmű leállítása kapcsán a képviselők ,,nagyobb rugalmasságot'' kérnek a tanácstól, de Szófiától is a vállalt kötelezettségek teljesítését kérik.
 Pierre Moscovici (szocialista, francia) Romániáról szóló, megszavazott jelentésében az áll, hogy az EP ,,elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt'', és ,,nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedések vannak életben a választási törvényben''. A szöveg szerint a képviselők kérik, ,,hogy a kisebbségi törvényt mihamarabb hagyják jóvá a politikai kritériumok tiszteletben tartásával''.
Az elfogadott szöveg szerint ,,kiegészítő intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával''. Az EP szakbizottsága még az ,,önkormányzatiság'' szót tette volna a jelentésbe, ezt váltotta fel a plenáris szavazáson a ,,kulturális autonómia'' kifejezés. A képviselők által 247-224-12 arányban elfogadott módosító indítványt a liberális Nicholson of Winterbourne nyújtotta be.
Az EP felszólítja ,,a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket''. A szöveg szerint ,,fel kell gyorsítani a javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtását''.
A jelentés további erőfeszítéseket kér Romániától a környezetvédelem területén. A szöveg az uniós ajánlások betartása mellett a szomszédos országokkal való konzultációt kér a ,,jelentős környezeti hatásokkal járó'' projekteknél, külön említve a verespataki bányaberuházást.
A szöveg egyébként a ,,jelentős előrelépések'' megemlítésén túl megállapítja: ,,az előrehaladás bizonyos területeken nem volt kielégítő, és Romániának azonnali lépéseket kell tennie ezen hiányosságok felszámolása érdekében, hogy 2007. január 1-jén csatlakozhasson az unióhoz''. A képviselők amúgy ezt a felvételi időpontot támogatnák, és szeretnék, ha Románia Bulgáriával együtt csatlakozna.
A problémák között a jelentés felsorolja a közigazgatási reform végrehajtása, a jogrendszer megfelelő működésének biztosítása területén tapasztalható hiányosságokat, emellett a bűnözés és az illegális kereskedelem elleni küzdelem fokozására, a romák integrációjának erőteljesebb támogatására szólítja fel Bukarestet.
A képviselők prioritásnak tekintik a ,,felső szinteken'' tapasztalható, ,,valamint az igazságszolgáltatási, bűnüldözési és közigazgatási szervek minden szintjén megvalósuló és nagymértékű korrupció elleni küzdelmet'', emellett a ,,határellenőrzés lényeges javítását'', a hamisítás elleni harc fokozását, valamint a szellemi fogyatékkal élők védelmének megerősítését várják Romániától.
Bulgária uniós csatlakozási felkészültségéről Geoffrey Van Orden (néppárti, brit) készített újabb jelentést.
Ebben az EP ,,ismételten felhívja a tanácsot, hogy amíg Bulgáriában nem helyeznek üzembe új energiatermelési kapacitást, legyen kész rugalmasan szemlélni a kozloduji atomerőmű hármas és négyes blokkjának leállítási dátumát''. A plenáris ülésen elfogadott módosítás ugyanakkor hozzáfűzi: a parlament ,,kifejezi reményét, hogy Bulgária teljesíti az erőmű hármas és négyes blokkjának leállítására vállalt kötelezettségeket''.
A parlament Romániához hasonlóan Bulgáriát is 2007. január 1-jétől szeretné az unióban látni.
A jelentés szerint a súlyos bűncselekmények elleni fellépés eredményeképpen például a drog-, és emberkereskedelem, valamint a pénzhamisítás terén ,,a bűnözési rátát Bulgáriában számos tagállam szintjének megfelelő szintre csökkentették''. A képviselők ugyanakkor aggódnak a bulgáriai szervezett bűnözők ,,gátlástalan természete miatt'', és sajnálattal tekintenek arra, hogy a ,,korrupció ügyében mindeddig csak néhány sikeres ítélet született magas szintű hivatalnokok ellen''.
Az EP szerint több forrást kellene biztosítani az árvaházak, és a fogyatékkal élők iskoláinak fejlesztésére. A jelentés üdvözli Szófia ,,gyakorlati intézkedéseit a romák társadalmi integrációjának növelése érdekében'', viszont ,,megjegyzi, hogy számos romát még mindig diszkrimináció sújt, és hogy az emberkereskedelem és a prostitúció különösen fenyegeti a roma nőket''.
Az EP nagyobb átláthatóságot szeretne a bulgáriai közbeszerzési, pályázati és szerződéskötési eljárásoknál, és ,,intézkedéseket javasol a munkaerőpiac nagyobb rugalmassága érdekében''. A képviselők ,,azonnali lépéseket sürgetnek'' a mezőgazdasági ellenőrző és kifizető ügynökségek felállításáért, és az előcsatlakozási támogatások irányításának és ellenőrzésének jelentős megerősítését kérik Szófiától.
A jelentés szerdai parlamenti vitájában Olli Rehn bővítési biztos azt mondta, a bizottság 2006 májusában szeretné bemutatni a két ország felkészültségéről szóló újabb átfogó jelentést. Ha ekkor úgy ítélik meg, ,,komoly veszélye van'', hogy Románia és Bulgária nem lesz képes 2007 januárjáig teljesíteni a csatlakozási követelményeket, a bizottság a 2008-as bővítési dátumot fogja javasolni a tanácsnak- fejtette ki Rehn.
Dobolyi Alexandra (szocilaista) szerint a két jelentés ,,kiegyensúlyozott és jól tükrözi a két ország jelenlegi állapotát''. A képviselőnő kijelentette: elvárja ,,a román kormánytól, hogy a koalíciós szerződésben rögzített kisebbségi törvényt ígéretéhez híven minél előbb szavazza meg''. Dobolyi azt mondta, ez a kulturális autonómiát alapul vevő törvény az, amelynek ,,elfogadása és betartása hosszú távon biztosítani tudja a Romániában élő kisebbség és többség harmonikus együttélését''.
Gál Kinga (néppárti) beszédében ,,kirakatpolitikának'' nevezte a román kormánynak a magyar kisebbséggel kapcsolatos lépéseit. Erre példaként hozta fel, hogy miután az EP külügyi bizottsága az önkormányzatiság szót fogadta el a magyar kisebbségről szóló szövegrészben, ,,a román miniszterelnök kéri a liberális frakciót, hogy az önkormányzatiság alapelvét vegyék ki a szövegből és szerepeljen helyette a kulturális autonómia kifejezés''. Eközben a bukaresti kormánykoalíció megegyezett abban, hogy ,,a kisebbségi törvénytervezetből kiveszik a kulturális autonómia lényegét, megfosztva a kisebbségi közösséget az önkormányzatiság minden formájától'' - mondta a képviselőnő. ,,Mondanak valamit Európának, de mást tesznek otthon'' - fogalmazott Gál Kinga.
A szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (néppárti) úgy vélte, elfogadhatatlan a román kormány halogató taktikája a kisebbségi törvény kapcsán, ,,ezért szükséges Bukarest szigorú figyelmeztetése''. ,,A kisebbségek védelmének és jogbiztonságának megkérdőjelezhetetlen eszköze a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvének konkrét megvalósítása, beleértve az autonómia egyes változatainak létrehozását is'' - mondta a képviselő. Duka-Zólyomi Gál Kingához hasonlóan - végül sikertelenül - amellett érvelt, hogy ne cseréljék kulturális autonómiára az önkormányzatiság szót.
|
