|
December 6-7-én az angliai Bristolban magas szintű találkozóra került sor a várospolitikában illetékes európai miniszterek és az uniós szervek, így a Bizottság és az Európai Parlament képviselőinek részvételével. Az esemény házigazdái John Prescott angol miniszterelnök-helyettes és Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztosasszony voltak. Magyarországot Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Dr. Répássy Helga az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökhelyettese képviselte.
 A brit elnökség által összehívott „Fenntartható közösségek” című konferencián a jelenlévők a várospolitika közösségi szinten történő szabályozását, koordinációját és stratégiai lebonyolítását vitatták meg, melyet az ún. Bristoli Megállapodásban összegeztek. A Megállapodás megerősíti: tekintettel a városok gazdasági húzóerejére, közösségépítő szerepére, a várospolitika és városfejlesztés markánsan hozzájárul az európai szintű felzárkóztatáshoz és a versenyképesség javításához, valamint erősíti a területi kohéziót. A dokumentum olyan európai szintű várospolitika kialakítását javasolja, mely a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok összhangján alapuló integrált városfejlesztési és rehabilitációs programokban valósul meg, „élhető” lakókörnyezetet teremt, s egyenlő esélyeket biztosít az európai polgárok számára. Áttörést jelent a kohéziós és várospolitika tervezése kapcsán az, hogy Danuta Hübner regionális biztos indítványozására a megállapodás rögzíti a pénzügyi perspektíva tárgyalásának mihamarabbi lezárását, ugyanakkor kiemeli az Európai Beruházási Bank valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának alapvető szerepvállalását a programok finanszírozása során.
Pál Béla felszólalásában kifejtette: Magyarország támogatja a Bizottság és a Brit elnökség várospolitikai koncepcióját, valamint a Bristoli Megállapodásban foglaltakat. Jelezte, hogy hazánk – előremozdítva a brit elnökség céljait – szívesen készít esettanulmányt a hazai város- és regionális fejlesztési pólusokról, s kifejezésre juttatta részvételét a Bécs-Pozsony városfejlesztési esettanulmány kidolgozásában, kérve annak Bécs-Pozsony-Budapest címre történő módosítását.
Pál Béla hangsúlyozta: figyelemre méltó az Európai Beruházási Bank (EBB) szerepvállalása a városrehabilitációs programok finanszírozásában, ugyanakkor az e célra az Unió által nyújtott strukturális és kohéziós források biztosítása és azok rugalmas felhasználása is elengedhetetlen.
A politikai államtitkár felhívta a jelenlévők figyelmét a Visegrádi négyek által december 2-án, a szlovákiai Sliacon tartott egyeztetés eredményeként létrejövő deklarációban foglaltakra is. Ebben a dokumentumban fogalmazták meg a négyek, hogy a közép-európai országok lakásügyei jelentősen különböznek a régi tagállamokétól, rendkívül súlyos probléma a panellakások ügye, melyek felújítására jelenleg nem használhatók a strukturális és kohéziós alapokból származó pénzek. A magyar delegáció vezetője javasolta, hogy az EBB-vel együttműködve olyan banki konstrukciókat kellene kialakítani, melyek lehetővé teszik a társfinanszírozáshoz szükséges hitelek széleskörű felvételét mind a vállalkozások, mind az önkormányzatok, mind a lakóközösségek számára. Az együttműködés jegyében Magyarország külön tárgyalásokat kezdeményezett az EBB magas rangú képviselőjével.
Bár a Bristoli megállapodásba nem került bele, bíztató a tény, hogy mind a Bizottság, mind az Unió soros elnökségét januártól betöltő Ausztria képviselői pozitívan fogadták a magyar felvetést. A Bizottság külön kérte, hogy Magyarország küldje el javaslatait. A téma fontosságát jelzi, hogy minden bizonnyal a december 20-i közös osztrák-magyar kormányülés egyik kulcstémája lesz.
|
