|
Eddig főként a területi felzárkóztatás állt a magyar területfejlesztés középpontjában, mostantól azonban a térségi versenyképesség növelése a legfőbb cél - jelentette ki Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter az Országos területfejlesztési koncepció általános vitájában, amelyet a múlt héten kezdett meg az Országgyűlés.
 Magyarország az Európai Unió következő költségvetési időszakában, 2007 és 2013 között előreláthatólag hatezermilliárd forintnyi uniós támogatásban részesülhet, ennek ésszerű és sikeres felhasználásához azonban jól meghatározott fejlesztési célokra, illetve ezeket támogató gazdasági és társadalmi környezetre van szükség. A miniszter kifejtette: ezért is fontos, hogy elkészüljön az új területpolitikai dokumentum, amely felvázolja az ország térszerkezetét, jövőképét, és a hét régió terveit, céljait is összefoglalja.
Alapvető, hogy az ország régiói, térségei és települései versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elő az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózást. Ahhoz, hogy Magyarországon a vállalkozások versenyképessége javuljon, fontos a működésüket meghatározó környezet - a telephely, az informatikai és közlekedési elérhetőség, a közigazgatási, pénzügyi, tanácsadási szolgáltatások, valamint a megfelelő képzettségű munkaerő - fejlesztése. Mindezt erősíthetik a területi alapon szerveződő, gazdasági célú együttműködések a kis- és középvállalkozások, a multinacionális cégek, a tudományos kutatóműhelyek, az egyetemek és főiskolák, a kamarák, az önkormányzatok, a kistérségi társulások, a civilszervezetek között.
Ma Magyarországon olyan mértékű területi egyenlőtlenségek fordulnak elő, amelyek elfogadhatatlan esélyegyenlőtlenséget teremtenek, s egyben a gazdaság fejlődését is korlátozzák. Az elmaradott térségek és perifériák felzárkóztatása azért fontos, mert ez oldja majd az ország egyközpontú, ma még főváros-centrikus térszerkezetét.
Az új területpolitika kiemelten kezeli az ország nemzetközi kapcsolataiból, ezen belül különösen az európai uniós tagságunkból, valamint a Kárpát-medence sajátos történelmi-földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket és kötelezettségeket. Cél az Európába való területi integrálódás elősegítése a nemzetközi közlekedési, kutatási, tervezési hálózatok bővítésével. Bátorítani kell a határon átnyúló együttműködéseket, és növelni a határ menti fejlesztések nagyságrendjét. Az EU további keleti bővítése egyedülálló szerepet biztosít Magyarország számára.
A harmonikus területi szerkezetű és versenyképes Magyarország létrejöttét csak egy decentralizált fejlesztéspolitikai rendszer segítheti hatékonyan. Ennek alapvető célja a régiók ez irányú szerepének megerősítése, így a régiónkénti önálló operatív programok elkészítésének és megvalósításának biztosítása, a regionális identitás és hálózatok kiépítése, valamint a regionális partnerség támogatása, hosszabb távon pedig a politikai - közigazgatási - régiók megteremtése.
|
