|
Miért égtek autók párizs külvárosaiban? Ki ellen irányult a lázadók dühe? Van-e reménye a jobb életre annak a bevándorlónak, aki a francia főváros környéki külvárosokban, a banlieukben él? Európa-pártiak-e a franciák, avagy elutasítják a közös Európát? Ezekről a kérdésekről és még sok minden másról beszélgetett a Másik Rádió 93,6 Holdvilág című műsorában Rétalji Igor műsorvezető vendégeivel, Guillaume Carré és Kiséri Szabolcs újságírókkal.
 A Párizs külvárosaiban a közelmúltban lezajlott lázadás nem vallási vagy etnikai, hanem szociális alapú volt. Ha volt is azonosságtudatuk a lázadóknak, akkor az a külvárosi identitást emelhetjük ki. Ez egy sajátos viselkedés, öltözködés, beszédmód, amely egyben francia identitás is, de fő jellemzője a kívülállás, a társadalmonkívüliség és a hagyományos társadalmi modell elutasítása. A külvárosok problémája nem mai keletű. A szociológusok több évtizede mondják, hogy valamit tenni kell, mert előbb utóbb robbanás következik be. A politikusok időnként tettek valamit - sportstadiont, uszodát építettek - de ez korántsem bizonyult elegendőnek, hiszen a fő gond a munkanélküliség, amely ezen a környéken elérheti akár a negyven százalékot is. Iskolából is kevés van, az oktatás nem éri el a belvárosi iskolák színvonalát. A fiatalok az iskolák felgyújtásával, a rendőrök, tűzoltók megtámadásával az állam ellen harcoltak, a gyűlölt állam képviselőit támadták.
A francia társadalom hagyományos szolidaritása még megvan, de sajnos nem mindenkire vonatkozik. Ehhez járul még, hogy a politikusok egyre inkább szorgalmazzák a globális minták átvételét. Az Európai Unió alkotmánytervezete azért bukott meg, mert a franciák nem látták benne a szolidaritást, a szociális gondoskodást. Európa nem Amerika, itt igyekeznek figyelni a szegényekre, segíteni a rászorulóknak. A franciák hisznek a védő államban, az alkotmánytervezetben éppen ezt az államot nem látták. Azzal alkotmánytervezettel valami probléma van, amelyben 176-szor szerepel az a szó, hogy bank. Az alkotmánytervezetben szokatlan módon gazdaságpolitikai elképzelések szerepeltek, s ezt a franciák nem tartották helyesnek, mert az alkotmány nem erről szól, hanem alapjogokról. Az alkotmány nem kötődhet egyik, vagy másik politikai irányzathoz. A nem szavazatok többségbe kerülésével a franciák nem elutasították az Európai Uniót, hanem megvédték. Mindez alkalmat ad egy konstriktív vitára, milyen társadalmat is szeretne építeni az európai közösség. Mert ma még nem látszik világosan, merre akarunk menni. A politikusok a liberális irányt ajánlották, erre mondtak a franciák nemet. A népszavazással világossá vált, hogy a politika és a kögondolkodás közel sincs egy hullámhosszon.
|
