|
Az ökopárt céljai között szerepel a város- és vidékfejlesztés egységbe foglalása, a növekedés nélküli fejlődés, a városi zöldfelületek növelése és a motorizáció csökkentése.
 Az Élőlánc Magyarországért november 8-án a Magyar Építőművészek székházában vitára bocsátotta a párt elképzeléseit arról, hogy miképpen lehetne rövid és hosszú távon enyhíteni a budapesti agglomeráció súlyos problémáit. A mintegy harminc jelenlévő észrevételei illetve a korábban írásban beküldött javaslatok nyomán az alábbi elvekben illetve gyakorlati teendőkben értettek egyet a vita résztvevői.
I. Általános alapelvek
1. Város és vidéke mindig kölcsönös kulturális-szociális, gazdasági és ökológiai egymásrautaltságban élt. Ma az összefüggés megszakadt, ennek összes következményével. A környezeti állapot romlása kell ráébresszen: nincs városfejlesztés a vidékfejlesztés rovására és viszont.
2. A Kárpát-medence, az ország, a központi régió, az agglomeráció együtt alkotja Budapest vidékeit. A városokhoz tartozik az őket körülvevő és éltető táj, a városellátó övezet. Ez az új várospolitika alapja.
3. Budapest gazdaságilag és kulturálisan túlnövekedett vízfejjé vált, monopolhelyzetet szerzett a vidék és a határon túli területek rovására. Ma kulcskérdés, hogy Budapest újra tudja-e építeni kapcsolatait a Kárpát-medence kulturális centrumaival és az általuk képviselt értékekkel. Budapest a térség kulturális fővárosa szerepére hivatott úgy, hogy - lemondva monopolhelyzetéről - megosztja értékeit és befogadja másokét.
4. A térség- és településfejlesztési tervek központi motívuma legyen a "fejlődés - növekedés nélkül" elve, mely ma globális érvényű követelmény.
II. Budapest és az agglomeráció fejlesztésének összehangolása
1. Csak a közös érdekek mentén!
Az agglomeráció kaotikus növekedése a főváros közlekedését és egyéb szolgáltatásait elviselhetetlen mértékben terheli, rombolja az ország középső részének természeti és épített környezetét, olyan fejlesztési kényszert teremt, amelyet a költségvetés csak más országrészek rovására tud teljesíteni. A rendezési tervek elkészítéséig moratóriumot kell elrendelni a külterületek belterületbe vonására.
2. Állítsuk meg a szuburbanizációt!
A túlhajtott urbanizáció miatt pusztuló vidék, a tájat felfaló szuburbanizáció együtt jár. A város és vidék kapcsolatának helyreállítása, a városellátó övezet megmentése egyszerre alapozza meg az élhető vidéket és a lakható várost. A szuburbanizáció megállításával egyidejűleg javítani kell a belső városrészek életminőségét, ez eredményezheti a folyamat visszafordulását.
3. Decentralizációt!
A városok logisztikai hadszíntérré váltak, a városi élet felett az autók vették át az uralmat. Ennek ellenszere a decentralizáció, az önfenntartó potenciálokat feltáró autonómia, a fenntartható közlekedés. A gépkocsiforgalom kiszolgálása helyett csillapítását, kiváltását célul tűző városfejlesztésre van szükség, a városi és elővárosi felszíni kötöttpályás tömegközlekedési hálózat fejlesztésére, különösen a fővárosi agglomerációban.
4. Esélyegyenlőséget a vidéknek!
A túlzott koncentráció kulturális területen is egyenlőtlen fejlődést eredményezett. Ma Budapestnek a kulturális élet semmilyen ágában nincs vidéki konkurense. Meg kell erősíteni a vidéki városok kulturális életét és identitását, Budapest alternatíváivá kell tenni őket, a főváros monopolkínálatát megfelelően ellensúlyozva (színházi, koncert centrumok, magas színvonalú könyvtárak, artmozi hálózat), nemcsak a kultúra fogyasztásának, hanem teremtésének terén is.
5. A városellátó övezetek helyreállítását!
Elsősorban gazdasági eszközökkel biztosítani kell hagyományos szerepük védelmét, élet- és versenyképességük megőrzését; új funkcióik (a város megújuló energiával - biomassza, szél- és napenergia - való ellátása) biztosítását.
6. Meg kell állítani a bevásárlóközpontok terjeszkedését!
A várospolitika elsőrendű feladata a hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások támogatása, diszkriminációjuk megszüntetése. Ennek érdekében:
- azonnali moratóriumot kell hirdetni a további bevásárlóközpontok építésére, a korlátozó szabályok életbe léptetéséig, melyek maximálják a lakosságszámra jutó üzletfelületet, biztosítva azok egyenletes eloszlását. Elő kell segíteni a vegyes funkciójú városrészek létrejöttét és meg kell akadályozni a közlekedést gerjesztő monofunkciós megacentrumok kialakulását.
- a bevásárlás központosításának ellensúlyozására a továbbiakban:
o helyre kell állítani a decentralizált ellátórendszereket a városokban és a falvakban egyaránt,
o fel kell számolni az ellátás színvonalában a falu és a város közt növekvő szakadékot, ezzel csökkentve a vidéken élők utazási kényszerét alapvető szükségleteik beszerzése érdekében,
o a multinacionális cégek erőfölénye ellen piackonform védelmi intézkedéseket kell tenni,
o az ingatlanspekuláció ellen védekezni kell: a használatba nem vett bérlemények visszavétele, nonprofit közösségi vállalkozások által üzemeltetett lakásszövetkezetek létrehozása, házfoglalások szabályozása, a használati tulajdonformák előnyben részesítése
o a városellátó övezet rehabilitációjának részeként elő kell segíteni a Közösségi Támogatású Mezőgazdaság (C.S.A.: Community Supported Agriculture) kiépülését és a méltatlanul perifériára szorított biopiacok hálózatának erősítését. A C.S.A. közvetlen kereskedelmet hoz létre a mezőgazdasági termelők és a városlakók közt, egészséges, hazai élelmiszert biztosítva a fogyasztónak, stabil megélhetést a termelőnek. Az élelmiszertermelés feltételeinek helyreállításával biztosítani kell a vidéken való megélhetés, megmaradás jogát (belső státustörvény).
III. A zöldterületek rehabilitációja
1. A zöld az, aminek növekednie kell
A következetes zöldfelület-fejlesztés eredménye a lakható és fenntartható város.
- A városellátó övezetek rehabilitációjával a városokat övező zöld gyűrű helyreállítandó.
- Városi és városkörnyéki zöldterületek, zöldfolyosók védelme.
- A budapesti belvárosban minden fejlesztésre ill. szabályozási tervre nézve kötelezővé kell tenni új zöldterületek és zöldfelületek létesítését.
- Új beépítéseknél a klimatikus fenntarthatóság követelményének érvényesítése (beépítés-intenzitás, építménymagasság, zöldfelület értékek arányai).
- Fenntartható rehabilitáció révén a zöldfelületek radikális növelése:
o a város belső területein zöldtetők, zöldhomlokzatok létesítésével,
o az ipari-kereskedelmi zónák betonsivatagaiban - logisztikai raktárbázisok, bevásárlóközpontok dobozain - a zöldtető-zöldhomlokzat kötelező alkalmazása,
o hulladék közlekedési területek, villamospályák füvesítése.
- Az intenzív zöldterületek öntözővíz-igényének fedezése az ivóvíz-bázisok kímélésével: esővízgyűjtés, csapadékvíz-tározók, decentralizált szennyvízkezelés és visszaforgatás révén.
2. Budapestet fel kell szabadítani az autók szorításából!
- Ki kell építeni a főváros sugaras városszerkezetét fellazító gyűrű-irányú elemeket: a közutakat és a közösségi közlekedés vonalait.
- A belső városrészek környezetterhelést, állandó zsúfoltságot okozó gépkocsi-forgalmát a gyűrű-irányú utak kiépítésével kell elvezetni. A célforgalmat az egységes közlekedési-parkolási rendszer kiépítésével kell fékezni. Ennek érdekében a történelmi városközpontokon kívül, a tömegközlekedés csomópontjaiban P+R parkolókat kell létrehozni.
- A főváros és az agglomeráció közösségi közlekedését rendszerelvűen kell fejleszteni. Fel kell használni a főváros meglévő fő közösségi közlekedési elemeit (metróvonalak, gyorsvillamosok), ezeket a felszíni és felszín alatti közlekedés kombinációjával egységes rendszerbe kell szervezni. Forrásként kínálkoznak mindehhez az EU kohéziós alapjának vissza nem térítendő támogatásai, valamint a földalatti vonalak kiépítésére szánt összegei. A metróépítés a kötöttpályás közlekedés korszerű változataként jöjjön létre, a belső városrészek felszín alatti szakasza külvárosi gyorsvasútként folytatódjon.
- Az agglomeráción belüli tömegközlekedés javítandó.
- A közlekedésfejlesztésben a városrész-alközpontok kedvező megközelíthetőségét kell célul kitűzni. Ez lehetővé teszi a befektetői szféra számára nyújtott kínálat bővítését és a közlekedési igények kívánatos mérséklődését is.
| 
