|
A nemrégiben napvilágot látott hírek szerint 2008-ban megszűnik az iparűzési adó. Az az iparűzési adó, amely a magyar önkormányzatiság egyik kulcsfogalma volt az elmúlt időszakban. A települések - egymással is versengve – igyekeztek minél több céget megnyerni, hogy náluk telepedjenek le, oda fizessék be adójukat. Az így befolyt települési jövedelmek jelentős bevételnek számítottak az önkormányzatok részére.
Az agglomerációban lévő települések polgármestereit arról kérdeztük, mi a véleményük az iparűzési adó megszüntetéséről?
 Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere.
Hát, nekem nem tetszik ez a bejelentés. Eddig az önkormányzatok megteremtették a bevételeknek ezt a formáját, mi is 3 milliárd forintot fordítottunk arra, hogy a megfelelő feltételeket, környezetet megteremtsük az ipar telepítésére, ehhez állami támogatást semmilyen formában nem kaptunk. Az iparűzési adó jelenti a befektetett összeg visszatérítését, és ennek az elvonása nem tetszik. Szó van arról, hogy az állam kompenzál. Az állami kompenzáció mindig az állami akarattól függ, amely nagymértékben változhat, ez a tapasztalatunk. Attól függ, hogy milyen az állam gazdasági ereje. Fontosnak tartom, hogy azok a települések, amelyek az iparűzési adóra szert tudnak tenni, azoknak ez maradjon meg. Az a fejlesztés, - amely már megtörtént - az olyan környezetet hozott létre, ami az ipar működéséhez megfelelő színvonalú.
 Dr. Basa Antal, Galgahévíz polgármestere
Galgahévízen az iparűzési adó nagyon jelentős volt az elmúlt évek alatt, tehát több, mint 10 millió Ft. Nem biztos, hogy megilleti a polgármesteri hivatalt és nem biztos, hogy kell a vállalkozókat ilyennel terhelni, de egy jelentős bevétel volt az önkormányzatoknak. Én tiszteletben tartom az Európai Unió szabályait, de úgy gondolom, hogy ilyen bevételekre szükség lenne, mert ha ez a bevétel nincs, akkor jelentős gondok jöhetnek. Ha vissza kellene fizetni, akkor nagy gondot jelentene, ha viszont nem lenne, akkor nagyon komoly bevétel kiesést jelentene. Tudomásunk van róla, hogy az állam ezért valamilyen szinten garanciát vállalna, illetve kiegészítené a támogatásunkat. Nyilvánvaló, hogy ez egy jelentős összeg. Vannak olyan települések, ahol az iparűzési adó lényegesen kevesebb és van, ahol lényegesen több. Hallani például Százhalombattát, ahol ha a Mol „megszűnik”, akkor ez már 100 milliós kiesést jelent. Őszintén mondom, hogy az iparűzési adó jól jött az önkormányzatoknak, mert a kötelező feladatokat már évek óta nem tudták volna ellátni. Ezekre a fedezetet nekünk kell kigazdálkodni és természetesen ezt, csak a saját bevételeinkből tudjuk hozzátenni.
 Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere
Egyrészt az önkormányzatok szempontjából, egész Magyarországot érintve egy elég súlyos csapás lenne, hiszem körülbelül 350 milliárd Ft iparűzési adó folyik be a települések számlájára. Nyílván ennek a területi eloszlása attól függ, hogy hol, milyen ipar telepedett meg az elmúlt időszakban. Mindjárt felhívnám a figyelmet, hogy ez jelentős részben az elmúlt 15 esztendő beruházásainak az eredménye, tehát a település aktivitásának a következménye. Néhány település, - mint Százhalombatta, Tiszaújváros - örökölt az előző időszakból olyan gyárakat, üzemeket, melyek korábban jöttek létre. Ha ez megszűnik, akkor bizony ezt a 350 milliárd Ft-ot valamilyen szinten pótolni kell a települések számlájára, hiszen ez közel 10%-a annak a pénznek, amivel gazdálkodhatnak ma az önkormányzatok. Gödöllő szempontjából, ez összességében közel 2 milliárd Ft-ot jelent egy 7,5 milliárd Ft-os költségvetésben. Mindenki ki tudja számolni, hogy ha megszűnne mit, az mit jelentene a városnak. Nemcsak, hogy fejleszteni nem tudnánk, de a kötelező működésünket, feladatainkat sem tudnánk ellátni a jövőben. Nyílván valamilyen pótlása lesz ennek az összegnek, csak félek attól, hogy az már valami más alapon lesz szétosztva a települések között, ami semmiféleképpen nem jön nekünk jól. Azért a 2 milliárd Ft egy átlagon felüli iparűzési adó! Ez azt is jelenti, illetve azt is bizonyítja, hogy az iparűzési adó olyan magas a városban, hogy az egy főre jutó átlag iparűzési és személyi jövedelemadó miatt – tőlünk - egyébként elvonásokat irányoznak elő a költségvetésből, tehát éves viszonylatban - ebben az esztendőben - 170 millió forinttal kapunk kevesebb pénzt a normatív támogatások során.
 Pásztor László, Erdőkertes polgármestere
Azt kell mondanom, hogy minden jogszabályban deklarálva van, hogy az állam biztosítja a helyi önkormányzatok működéséhez szükséges összegeket. Volt ugye az iparűzési adó, mint helyi adó, amit ki lehetett vetni és ezzel az önkormányzatok egyre inkább éltek, mert a kényszerűség rávitte őket. Ez Erdőkertesen is megvolt és a kezdetek óta bevezetésre került. Ez esetünkben nem sok - a bevételek 2-3 %-át teszi ki -, szerettük volna, ha a helyi vállalkozók nagyobb összeget tudtak volna befizetni. Ez az összeg, ha elveszi az állam, akkor nagyon-nagyon hátrányosan befolyásolja a településeket. Úgy gondolom, hogy e helyett legalább ekkora összegű - ha lehet nagyobb - támogatást kell biztosítani. Azt gondolom, hogy mindegy, hogy iparűzési adónak nevezzük vagy másnak, de az önkormányzatokat még jobban ellehetetleníteni azzal, hogy ezt elveszik, és helyette nem biztosítanak mást, ezt nem lenne szabad megtenni. Egyre több állami feladatot varrnak az önkormányzatok nyakába, úgy hogy ehhez támogatást még úgy sem nyújtanak, hogy azt mondják benne, van a normatívában. Egyszerűen csak megérkezik a feladat és a pénz, paripa, fegyver előteremtése a mi dolgunk. Ez így tovább nem folytatható, mert ellehetetlenülnek a települések.
 Tóth István, Tura polgármestere
Erről az a véleményem, ha a kormány - vagy a leendő kormány - úgy gondolják, hogy az állami feladatot ellátják az önkormányzatokon keresztül és ezt finanszírozzák is, akkor az iparűzési adónak nem lesz akkora jelentősége. Így viszont az önkormányzatokat lehetetlenné teszi. Az önkormányzatok a kötelező állami feladatokat most saját maguk finanszírozzák, úgyhogy az iparűzési adó megszüntetése teljes ellehetetlenülést jelent az önkormányzatoknak.
 Vécsey László, Szada polgármestere
Az önkormányzatok finanszírozása általában is nagyon rossz. Az önkormányzatok alapvetően a fejlesztési forrásokhoz sem tudnak hozzájutni. Az önkormányzatok fejlesztése - legalábbis nálunk - az iparűzési adóból történik, mert a többi adónemből jelentősebb összeget nem tudunk beszedni, ami megalapozná a fejlesztéseket. Ha az iparűzési adóhoz hozzá nyúlnak, akkor ez ellehetetleníti az önkormányzati fejlesztéseket, illetve az önkormányzatok finanszírozhatósága erőteljesen veszélybe kerül. Az iparűzési adóhoz - ahogyan a híreket hallom - nem olyan formán akarnak hozzányúlni, hogy elveszik, hanem helyettesíteni akarják. Ez akár helyes gondolkodás is lehetne, ha egy adónemet elvonunk, akkor valamit adunk helyette. A hírek szerint - és véleményem szerint is - nagyon rossz irányba mozognak a tervek, új adókat akarnak az önkormányzatok számára bevezethetővé tenni, ingatlanadókat és hasonló adókat. Ez azt eredményezi, hogy a helyieket fogják sanyargatni ezekkel az új adókkal, ráadásul nem vagyok róla meggyőződve, hogy ezekkel az adófajtákkal hasonló nagyságrendet lehetne elérni, mint az iparűzési adóval. Jelenleg, azt kellene figyelembe venni, hogy az önkormányzatok az iparűzési adóból milyen volumenű bevételhez jutnak és ezt a bevétel volument valamilyen módon biztosítani kell az államnak az önkormányzatok felé, pontosan azért, hogy el ne lehetetlenítse a működésüket. Egyébként nem vagyok arról meggyőződve, hogy az iparűzési adó nem EU konform, semmiféle hivatalos értesítés nem volt, és úgy gondolom, hogy addig, amíg nem tudnak hasonló volumenű támogatást biztosítani, addig nem kellene a kedélyeket borzolni, tervezhetetlenné tenni a jövőt. Ha belegondolnak, az iparűzési adó elvonásával a már beindult tervezési folyamatok is ellehetetlenülnek. Mi például ipari parkot létesítettünk, az ipari parkba vállalkozókat hívtunk be. Ez jól tervezhető volt, és ha ezt a volument nem kapjuk meg, akkor a jövő bizonytalan lesz.
|
