|
Roma és magyar, úgy látszik, csak a Megasztár döntőjében mutatkozik együtt, az iskolai osztálytermekben nagyon ritkán. Sok a különös eset, Miskolcon per indult a kisebbséghez tartozó diákok elkülönítése miatt, míg lapunk információi szerint egy kerepesi általános iskolában az osztályfőnököknek "ránézésre" kellett névsort írniuk a roma tanulókról. Ránézésre megdöbbentő a kép - írja a Magyar Hírlap.
Első ízben indult Magyarországon olyan per az iskolai szegregáció miatt, amelyet nem az érintettek kezdeményeztek. Az Esély a hátrányos helyzetű gyermekeknek alapítvány Miskolc város önkormányzatát perelte be, mert állításuk szerint a városban úgy vontak össze papíron egy módosabb és egy szegényebb környéken lévő iskolát, hogy a gyakorlatban minden maradt a régiben: a gyermekek külön ünneplik az évnyitót, és nem mennek együtt kirándulni. Az első tárgyalás augusztus 30-án lesz. "Nem kártérítést kérünk, hanem azt reméljük, hogy a bíróság felszólítja az iskola fenntartóját, azaz a várost, hogy szüntesse be a jogsértő gyakorlatot" – mondta lapunknak Ujlaky András, az alapítvány elnöke. A jogvédő szervezet a büntetőjogi szabályozást is szigorítaná: javaslataik szerint büntetendő lenne az a "kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki az egyenlő bánásmód követelményéből fakadó kötelezettségét megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti". A hátrányos megkülönböztetést százezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetnék. Javaslataikat hétfőn meghallgatta az Országgyűlés szegregáció elleni albizottsága is.
Az oktatási tárca egyelőre nem nyilatkozik az ügyről. Mint a sajtóosztályon érdeklődésünkre mondták, a bírósági ítélet előtt nem lenne szerencsés állást foglalniuk.
Markáns álláspontot fogalmazott meg viszont Magyar Bálint oktatási miniszter, amikor a sajtón keresztül a tudomására jutott, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ellenzi a tárca egyik javaslatát. A minisztérium módosítana egy rendeletet, mely szerint az úgynevezett képességkibontakoztató normatívát csak azok az iskolák vehetik igénybe, amelyek a szociálisan hátrányos helyzetű, tehát nem értelmi fogyatékos gyermekeket integráltan oktatják. A konferencia álláspontja szerint először minden gyermeknél személyre szabott fejlesztési tervet kellene megvalósítani, és ha képessé válnak egészségesen fejlődő gyermekekkel együtt tanulni, akkor kell integrálni őket. Az MKPK úgy véli, az "erőszakos integráció" miatt a tehetséges gyermekek nem fejlődnek képességeiknek megfelelően, a gyengébbek pedig a frusztráció miatt nem tudnak felzárkózni. Magyar Bálint erre reagálva kijelentette: a konferencia álláspontja kirekesztő, megbélyegző és elitista, s "a tárca szakmai, pedagógiai és emberiességi okokból is úgy gondolja, hogy az integrált oktatásnak nincs alternatívája".
Hazánkban bevett gyakorlat, hogy a hátrányos szociális helyzetük miatt társaiknál fejletlenebb és közösségbe nehezen illeszkedő roma gyermekeket, mivel nem felelnek meg az iskola által támasztott követelményeknek, enyhén értelmi fogyatékosnak minősítik. Ennek sokszor az az eredménye, hogy egy-egy iskolában csupa romából álló "kisegítő" osztályokat indítanak. Ezt a gyakorlatot vizsgálta felül a tárca tavaly az Utolsó padból… programmal, és kiderült, hogy minden kilencedik gyermek "álfogyatékos" – mondta lapunknak Daróczi Gábor miniszteri biztos. Ez a 222 tanuló az idei tanévet már normál tantervű osztályban fejezte be. A tervek szerint 2005 végéig az állami gondozásban élő, fogyatékosnak minősített gyermekek helyzetét is megvizsgálják a programban.
Nem kell azonban sokáig keresgélnünk, hogy a minisztérium törekvései ellenére elkülönítéssel vagy megbélyegzéssel találkozzunk a magyar iskolarendszerben: épp a napokban zárult le egy ombudsmani vizsgálat a kerepesi Széchenyi István Általános Iskolában, s kiderítette: az intézményben jogellenesen listázták a roma tanulókat.
A névsorokat minden év elején az igazgató kérésére készítették el, a tanároknak "ránézésre" kellett megállapítaniuk, kik romák. A gyermekek és szüleik nem is tudnak erről. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa felszólította Nagy Lászlót, az iskola igazgatóját, szüntesse be a jogsértő gyakorlatot, ezt az intézmény vezetője meg is ígérte – tudtuk meg Fórika Lászlótól, az ombudsmani hivatal munkatársától.
Az évek óta folytatott jogsértő gyakorlatra Menyhért Ildikó, az intézmény korábbi tanára hívta fel a kisebbségi ombudsman figyelmét. Mivel a vizsgálat megerősítette, hogy az intézményvezető a közoktatási és az adatvédelmi törvényt is megsértette, Menyhért Ildikó úgy döntött, beperli az igazgatót.
Információink szerint az iskola vezetője a vizsgálódások alatt azzal védekezett, hogy az elmúlt évek adatlapjait "véletlenül" az idén is kitöltette az alkalmazottaival, ezzel elismerve, hogy korábban valóban "listáztatott".
Megkerestük Nagy Lászlót is, aki tagadta, hogy a roma tanulókat nyilvántartották volna, azt mondta, őt nem értesítették hivatalosan az eljárás befejezéséről sem. Ennél többet nem tudtunk meg tőle, mert közölte: a szabadságát tölti, majd augusztusban keressük meg újra.
Az önkormányzathoz sem érkezett eddig hivatalos papír az eljárás lezárásáról, ha azonban megkapják, a képviselőtestület elé terjesztik az ügyet, ők pedig dönthetnek, hogy leváltják-e az igazgatót – mondta kérdésünkre Czeczéné Szirmai Gabriella jegyző.
Úgy tudjuk, a kerepesi iskola ellen más ügyben is vizsgálódik a kisebbségi hivatal. Ezt megerősítette Fórika László is, ám ennél többet nem árult el lapunknak. Információink szerint a hivatalhoz roma gyermekek szegregált oktatása miatt érkezett beadvány.
Forrás: magyarhirlap.hu
(Educatio Press)
|
