NOVEMBER
Enyészet hava, Nyilas hava, Szent András hava
Csillag jegy: Skorpió (X. 24 – XI. 22.)
- Befelé fordultság, koncentráltság jellemzi. Eleme a víz, amely elmélyülő érzést és lelkiséget ad. Minden problémát újraértékel, próbának vet alá. Gondolkodása általában anyagi síkon mozog. Használják bátran tehetségüket, szeressenek teljes szívvel mindent, ami az élet része, de tudják, hogy mindez csak ajándék.
Ásványa: Vas
Köve: Ametiszt – lila kvarckristály.
Gyógyhatások – általános erősítő, agy, anyagcsere, cukorbaj, fejfájás, gyomorfekély, idegrendszer, káros-földsugárzások ellen is véd.
Bolygója: Mars, Plútó
Jelesnapok:
Nov. 1. Mindenszentek. Akinek halottja van, meg kell tisztítania, fel kell díszítenie az elhunyt sírját, és gyertyát kell égetni. Ha Mindenszentek napján a néphit szerint a levágott cserfaág száraz belül, úgy hideg lesz a tél, ha nedves, akkor nedves enyhe tél várható.
1896 nov. 1. Az első hivatalos magyarországi labdarúgó-mérkőzés.
1956 nov.1 Nagy Imre miniszterelnök bejelenti Magyarország semlegességét és kilépését a varsói szerződésből.
Nov. 2. Halottak napja, más szóval lelkek napja.
1945 nov. 4. Nemzetgyűlési választások Magyarországon.
1956. nov. 4. Szovjetcsapatok segédletével leverik a forradalmat és szabadságharcot. NEMZETI GYÁSZNAP
11.-én Márton. Aki Mártonkor nem eszik libát, az egész évben éhezni fog. Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízen poroszkál.
19.- én Szent Erzsébet, a betegek, árvák és özvegyek segítője. Amilyen az időjárás Erzsébetkor, olyan lesz Karácsony havában.
1855. nov. 19.-én halt meg Vörösmarty Mihály a magyar romantika legnagyobb költője.
25.-én Katalin, a férjhez kívánkozó lányok védőszentje.
30.-án Szent András, házasságjósló varázsló nap, az őszi mulatságok zárónapja. Szent András napjához legközelebb eső vasárnapon kezdődik az advent. Szólás-mondás szerint „András zárja a hegedűt” karácsonyig ez az utolsó vigalmi nap.
NOVEMBER MÁSODIKA,
A LELKEK NAPJA
Az ember ezen a napon elgondolkodik, vajon meddig tart a mi kis életünk, ki hisz Istenbe, titokban hisz a feltámadásban is.
Vagy nincs tovább, ezzel mindennek vége! Mi eltemetjük halottainkat és gondolkodunk az előttünk levő életen. Nem akarunk megöregedni, megbetegedni, és meghalni, pedig tudjuk a születéssel kezdetét veszi az elmúlás, életünk a bölcsőtől a koporsóig tart.
Lehet, hogy mégsem? Van élet a halál után?
A hívő emberek állítják, és hisznek is benne, a bibliában írva van, hogy feltámadunk.
Oka az, hogy természetes vágyat érzünk, hogy éljünk, békében és biztonságban élvezzük az életet. A halál az elmúlás visszataszító számunkra, pedig tudjuk, mégis nehéz elfogadni. A temető csendjében ki tud másra gondolni. Tudatosan megidézzük szeretteinket, gondolatban velünk vannak, talán beszélünk is hozzájuk, és emlékezünk, emlékezünk a szép vagy gyötrelmes életükre.
Mennyi szépet és jót akartak vagy cselekedtek. Bennünk élnek tovább, ez a puszta létnél több.
Nem minden halottunk fekszik a temetőben. Sok nem temetőben nyugszik, sírdomb és sír emlék nélkül eltemetve porladnak valahol, de a szívünkbe élnek. Ha alkonyati csendben megidézzük őket, sorban elénk jönnek, jönnek az emlékek. Gyermek évek üde kacagása, Jézuskát váró szent öröm, anyánk mesélő ajkára tapadó naiv hit, következményekkel nem számoló nyíltszívűség, szepegve elnyert kézcsókos bocsánat.
Szülőnk sírjánál előjönnek a boldog gyermek évek a gyermekded bízó hit, mely hófehér karjával át ölelt és lepkekönnyedséggel átemelt a nehézségeken, és rést nyitott az égen, és Istent mindig láttatta velünk: a jó Istent, akit mindenben láttunk – éreztünk, önfeledt szívvel szerettünk. Az imától pirosló arc, a bizalomtól melegen fénylő szem, a szerető örömtől dobogó szív, mind előjönnek. Nem szűnően élednek a sír mélyére kerültek drága emlékére.
Az alkonyi csendben az emlékek egyre jönnek, jönnek, sírjukon a gyertyák mellett bánatkönnyek is égnek. Titokzatos csendben, könnyek szivárványán panaszok íródnak, vágyunk nyúl értük, biztos feltámadnak, akik itt nyugszanak! Szívünkben élnek, feltámadnak!
Vitéz Balogh Imre
|
