Ismerjük-e, hogy milyen az, amikor megelevenedik a muzsika, vajon tudjuk-e még milyen jó énekelni és micsoda gyönyörűség az éneket hallgatni? Az ELTE Tanító és Óvónőképző Főiskola zenés színpada minden évben ellátogat, Vácrátótra, hogy az az évben éppen aktuális műsorát – ami általában egy musical, vagy rock opera  - előadja.  Így láthatták a rátótiak az István a királyt múlt évben vagy a La Mancha lovagja c musicalt nemrégen.
Idén I. Kostel-Rodgers-Lindsay-Crouse: A muzsika hangja c. musicalját  láthattuk. Ha létezik mű, amely leginkább a zene szeretetéről szó, hát akkor ez az. A mű egy igaz történetet mutat be, a von Trapp család történetét, akik a harmincas-negyvenes években híres előadóművészek voltak Európában. Persze az igaz történetbe bel-beleszövődik egy kis musicales romantika és happy end. De ez egyáltalán nem kisebbíti a művet. Gyönyörű osztrák népdalok és fergeteges máig népszerű slágereket hallhatunk,amelyről eddig tán azt sem tudtuk, hogy egy színpadi mű részei. Egyébként a musicalt 1955-ben filmre vitték Judy Andrews főszereplésével és ekkortól indult el a világsiker útján.
Mi, aki ott lehettünk Rátóton a Tanítóképzősök előadásán valóban a muzsika ünnepét élhettük át. Gyönyörű dalokat hallhattunk és egészen kiváló színészi alakításokat, még a kis gyermekek körében is. A darab két főszereplője Endrődi Ágnes (Mária Rainer) és Mórás Zsolt (von Trapp kapitány) egészen kiváló alakítást nyújtott. A többi színész közül még kiemelném Kántor Zsuzsa házvezetőnő előadását, maga volt az elegancia és hűvösség (Látszik, hogy Örökös tagja a társulatnak), Frigyes Zoltánt Franz az inas szerepében és Lakatos Csillát a  zárdafőnöknő alakítóját.
Külön dicséret illeti Döbrössy János zenei vezetőt és Frigyesi Tibor rendezőt. Ez az összeszokott páros már 27 éve irányítja ezt a társulatot és már a kezdetektől fogva egészen kiváló előadásokkal lepték meg nézőiket.
Mindazok, aki ott voltunk Rátóton, és sokan voltunk, mert telt ház volt, azt éreztük, hogy megtörtént egy kis csoda. Az emberek mosolyogtak, kedvesek voltak, még a építkezést sem szidták a községben. Ezért már érdemes volt eljönni és remélem jövőre ugyanilyen szép előadással fognak bennünket elkápráztatni az ELTE Tanítóképzősei.
Emma