Megszoktuk már, hogy a kisnémedi Szent István napi megemlékezések egyik legfőbb eseménye a váci Fónay Márta Humánia Drámai Műhely egy-egy aktuális darabjának bemutatója. Két évvel ezelőtt az István a király rockoperát, múlt évben Wass Albert emlékestet, idén pedig Madách legnagyobb művét Az ember tragédiáját láthattuk tőlük.
E színházi mű bemutatása igen nagy erőfeszítést kíván mint a színészektől, mint a nézőktől. Hiszen mondanivalója bár látszólag egyszerű (az emberiség történetén viszi végig Ádámot és Évát), mégis a legnemesebb emberi érzéseket hozza ki a nézőkből. Nem hiába csak a nagyobb színházak merik repertoárjukra tűzni e művet. A váciak előadása egészen közel engedte a nézőket, mintegy elmagyarázta a mű lényegét úgy, hogy közben nem sérült meg az eredeti alkotás sem. Minden elismerésem e dramaturgiáért a rendezőnek és persze a színjátszóknak is.
Elmondható, hogy emlékezetes színházi élményben volt részünk.
Az viszont kár, hogy a színjáték alatt volt némi háttérzaj, ami látszólag csak a nézőket zavarta. Reméljük lesz még alkalom zárt terű előadásra, ahová valóban csak azok jönnek el és nézik meg a darabot, akik erre kíváncsiak és értékelni tudják.
Emma
Emma