Július 16. Rózsa Sándor születése: Szegeden született Rózsa Sándor a XIX. század híres betyárvitéze. Pásztor volt, de hamar rablásra adta a fejét. 1836-ban elítélték állatrablásért, de a fegyházból megszökött. A Szeged környéki pusztákon egész kis betyárcsapatot verbuvált és vezetett. 1848 őszén amnesztiát kapott, a betyárjaival beállt a honvédhadseregbe, és részt vettek a szerbek elleni harcokban.
Július 17. I. (Szapolyai) János király halála: 1526-ban seregével elindult Mohácsra, de csak Szegedik jutott. Később megvádolták, hogy tekintélyes seregével szándékosan késte le a csatát. II. Lajos halála után 1526 november 10-én Székesfehérvárott királlyá koronázták. Az ország másik felén élő nemesség I. Ferdinándot választotta, így Magyarországnak két királya lett. 1538-ban a váradi békében kiegyezett Ferdinánddal, de a békét a felek nem tartották be. 1540 nyarán született meg fia János Zsigmond. Amikor két hét múlva meghalt, a csecsemő fiára ingatag trónt hagyott.
Július 22. A nándorfehérvári győzelem: 1456 július 22-én Hunyadi János világraszóló  diadalt aratott a Nándorfehérvárt ostromló II. Mohamed török szultán serege felett. A diadal jelentőségét az adta, hogy 70 évre távol tartotta a Török Birodalmat Magyarországtól. A déli harangszó, amelyet a csata előtt rendelt el a pápa a harcosok buzdítására, a köztudatban napjainkig a nándorfehérvári diadal emlékeként él.
Július 24 Törvénytervezet az elemi népoktatásról: 1848 július 24-én terjesztette be Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter a népképviseleti országgyűlés elé az elemi népoktatásról szóló törvénytervezetét. A javaslat a mindenkire kötelező, állam által biztosított, ingyenes, felekezetileg semleges elemi oktatás rendszerét körvonalazta.
Július 29. I. (Szent) László király halála: Az Árpád-kor kiemelkedő uralkodójaként kemény kézzel szilárdította meg a válságba jutott feudális rendet. Szigorú törvényei a királyi hatalom növelését, a tulajdonviszonyok megszilárdítását, az egyház szerepének erősítését szolgálták. A magyar lovagi kultúra és életmód I. (Szent) László, a „lovagkirály” személyében nyerte el királyi példaképét.
Augusztus 1. A forint bevezetése: 1946 augusztus 1-jén a Magyar Köztársaság – amelyet 1946 február 1-jén kiáltottak ki – kormánya új pénzt vezetett be az addig forgalomba lévő pengő helyett. A pengő 1946 elejétől fokozatosan elértéktelenedett. A kormány programot dolgozott ki az értékálló pénz megteremtésére, megfelelő árukészletet halmozott fel. Az augusztus 1-jén bevezetett forinttal sikerült helyreállítani a pénzforgalmat és kereskedelmet, és megteremteni az ország újjáépítésének egyik legfontosabb alapját.
Augusztus 5. A „murányi kaland”: 1644. augusztus 5-én Wesselényi Ferenc füleki főkapitány elfoglalta Murány várát. A haditett különleges körülmények között történt. A vár úrnője, Széchy Mária az őt a császári hűségre való áttérésre felkérő Wesselényi Ferencnek az üzente: a vár birtoklása csak az ő kezével együtt lehetséges. A híresen szép asszony feltételeit Wesselényi elfogadta. Így aztán 1644 augusztus 5-ére virradó éjjel Széchy Mária leitatta az őrséget és kötélhágcsót eresztet le Wesselényinek, aki a falakon felkúszott, néhány emberével lefegyverezte az őrséget és kaput nyitott csapatainak. Az alku szerint 3 nap múlva megtartották az esküvőt.
Augusztus 8. Kölcsey Ferenc születése: Sződemeteren született Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője, a Himnusz írója. Hazafias verseiben a nemzeti létkérdéseken töprengve, napjainak viszonyait a dicsőséges múlttal állította szembe.
Augusztus 9. Vitéz János esztergomi érsek halála: Hunyadi Mátyás magyar király nevelője. Nagy szerepet játszott Mátyás királlyá választásában, azt követően titkos kancellár, majd főkancellár lett. 1470-ben megromlott kapcsolata Mátyás királlyal, mivel nem értett egyet annak külpolitikájával, a cseh háborúival. A Mátyás elleni 1470-71. évi összeesküvés egyik fő szervezője volt.  A mozgalmat Mátyás felszámolta, és Vitéz János is bebörtönözte. Az érsek 1472 tavaszán térhetett vissza Esztergomba, de rövidesen meghalt. A sors iróniája, hogy Mátyást rá 18 évre saját meghitt emberei és felesége megmérgezték.
Augusztus 10. Az ausburgi csata: 955 augusztus 10-én a kalandozó magyarok nagy csatát vívtak az Augsburg városa melletti Lech folyó mezején I. Ottó német császár ellen. A magyar sereget Bulcsú, Lél (Lehel), Súr, Csaba és Taksony vezette, létszámuk elérhette a 10 ezer főt. A német nehézpáncélos lovasság támadása szétszórta és szinte teljesen megsemmisítette a kalandozó magyar sereget. Az ausburgi csatavesztéssel leáldozott a nyugati irányú kalandozások kora, a magyarság fokozatosan rákényszerült a letelepedésre és a nyugati mintájú állam megszervezésére.
Augusztus 13. A világosi fegyverletétel: 1849 augusztus 13-án Világosnál az intervenciós orosz cári csapatok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert az 1848-49-es szabadságharc utolsó, még harcolni képes hadserege, a Gögey Artúr tábornok vezette fel-dunai hadsereg.