Csemadok
Új Hajtás színjátszó csoportja
Kalász (Klasov, Slovakia)
Nyitra megye

Bán Józsi, jómódú gazdalegény - Galaba Péter
Mikó Bözsi, a gazdag lány - H?righ Szilvia
Recege Pista, falusi legény – Ladányi Norbert
Németh Julis, szegény falusi lány - Lauro Katalin
Ambrus Bácsi - Gyepes Lajos
Mózsi, kocsmáros - Farkas István
István, gazda - Ladányi Lajos
Örzse, vénasszony – Gyepes Klaudia
Trézsi, vénasszony - Lüley Katalin
Emerencia, vénasszony - Kósa Mária
Ragya, muzsikus cigány - Bahorec József
Poloska, muzsikus cigány - Paulovics József
Dalos, muzsikus cigány - Drazkovic Rudolf
Rendező - Paulovics Márta



Nehéz szavakba önteni azt az érzést, amelyet az Önök által eljátszott (ha szabad munkájukat így jellemeznem) színdarab után maradt bennem. Korábban öt lóval sem tudtak volna elvontatni, hogy egy népi színművet, amatőr színjátszók előadásában nézzek meg. Ennek több oka is volt, de a legfőbb: a korábban látottak közül a legtöbbet unalmasnak, vérszegénynek találtam.
Nos azt kell, mondjam, ez a múlt. Egy új korszak köszöntött be, a kalászi időszámítás.
Hiszen immár a harmadik színielőadást hozták el Önök - ide közénk, s ezeket nagy örömmel néztem meg magam is (némelyiket többször is).
Az elsőnél még óvakodva ültem be a nézőtérre, készen arra, hogy ha úgy adódik, felkeresem a büfét. De oly annyira hatása alá vont a szereplők ízes beszéde, a karakterek humoros megformálása, s a gördülékeny színpadi játék, amelyre nincs magyarázat. Vagyis van.
Köszönhető ez a megfelelő szereplőválogatásnak (gondolom a meglévő emberanyagból kellett megoldani), a lelkiismeretes és odaadó felkészülésnek, és az egy húron pendülő társulatnak.
Roppant nehéz három felvonás alatt ébren tartani a nézőtér vegyes életkorú-, neveltetésű-, műveltségű közönségét. Ez Önöknek, nem csak, hogy sikerült, de a darab egyre fokozódó pörgő sodrásával, magával ragadott mindenkit. Mondhatjuk nyugodtan azt is, szem nem maradt szárazon a sok kacagástól.
A siker csak azért sem maradhatott el, mivel a kifigurázott karakterek örök érvényű emberi tulajdonságok megjelenítői és hordozói, így teljesen idő- és helyfüggetlenül bárhol feltűnhetnek életünkben. Az elhangzott dalok még inkább az azonos gondolkodásról árulkodtak, s nyitott fülekre találtak a hallgatóság soraiban.
Csodálatos dolog az is, hogy a darabban megjelenített, a magyar nyelv csalafinta fordulatait felvonultató párbeszédeket, egyaránt érti a nyitra melléki-, a gyergyómedencei-, az őrségi-, a kárpátaljai magyar ajkú lakosság, ugyanúgy mint az anyaországi honfitársaik. Ez még inkább arra kell buzdítson minden, magyar érzelmű embert, hogy széthúzás helyett, inkább keressék a közös gondolkodás lehetőségét. Hiszen közös nyelvünk is arra ösztönöz, hogy egy irányú fejlődéssel tudunk kilábalni minden gondból és bajból.
A Csemadok Új Hajtás alapszervezetének színjátszó csoportja egy remek előadást produkált. Az Aranylánc című három felvonásos népszínmű, hűen az általuk vállalt elképzelésnek, szép példája annak az erőfeszítésnek, amely nyelvünk és hagyományaink megőrzésére, valamint él? kultúránk fejlesztésére helyezi a fő hangsúlyt.
A hajdani falusi élet hangulatát elénk táró színdarab nem múltba nézés, hanem az egyetemes örökség átmentése egy olyan korba, ahol még inkább szüksége lesz népünknek arra, hogy tisztában legyen azzal, honnan jött. S ebből merítve erőt döntse el hová tart.
Ez a felejthetetlen délután nem jöhetett volna létre a Kisharang Néptáncegyüttes és támogatóik nélkül:
Könczöl Imre, Ladjánszki Pálné, Lieszkovszki Pálné, Lieszkovszki Attila, Lukács Jánosné, Lukács Tibor, Mikus Jánosné, Pálszabóné Rell Tünde, Petrovics Jánosné, Piri György, Piri Józsefné, Rell Istvánné, Szilágyi Gábor, Zummer József, IKSZ újság.