A majálist és a májfaállítást szokását már több mint hatszáz éve űzik a mezőgazdaságból élők. Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. Később a legények májfát állítottak annak a leánynak, aki nekik nagyon megtettszett. Májusban, pünkösd előtt a vidék legényei és leányai kivonultak a mezőre és muzsikaszó mellett mulattak, egymással vetélkedtek. (Egyébként május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünneo is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére)Ezt a szokást a 19. sz-ban vidékről a városba vándorolt iparosok, munkások is átvették. Fúvószenekarral és dalárdával a menet élén vonultak ki családostúl a város menti ligetes helyre, ahol a napot evéssel-ivással, játékkal (vurslival) töltötték. Május elsejét később sem tartották mozgalmi ünnepnek.
A munka ünnepének úttörői az 1880 évek chicagoi munkásai, illetve az Amerikai Munkásszövetség a nyolcórás munkanapot követelték 1886 május elsején, amikor a rendőrség a tömegbe lőtt, sőt egy évvel később munkásvezetőket is kivégzett. Az AFL válaszul azt javasolta, hogy ezentúl rendezzenek világméretű tüntető felvonulásokat, amit a párizsi konferencián el is fogadtak. Az persze koronként változott, hogyan alakultak az ünnepi események, hiszen hol tiltott, hol tűrt, hol kötelező ünnepként tartották számon az évfordulót, így egyszer sztrájkkal, mááskor békés majálissal ülték meg. 1945 után pedig a kommunista hatalom határozta meg az ünnep rituáléját. Sokáig a szocialista blokk erőfitogtatásának ünnepe is volt, hiszen a Varsói Szerződés országaiban hol évente, hol öt évente fegyveres felvonulással is tarkították az ünnepi eseményeket. A harcias jelleg 1956 után mérséklődött, a 1960-as években kiegyenlítődött a nemzetiszín és a vörös zászlók aránya.
Magyarországon a Rendszerváltozás után persze megszűntették a kötelező felvonulás, így aztán jobb hiján nem nagyon tudtuk mit kezdeni az ünneppel. Hol politikai szinezetet kapott (tömeggyűlések, pártok majálisai), hol pedig népieskedő lett.
Én úgy gondolom, hogy a majális nem több, nem kevesebb, a tavasz megünneplésének napja. Környékünkön járva egyre inkább látom, hogy a községekben egyre karakteresebben tudják mit is szeretnének ünnepelni ezen a napon. A legtöbb helyen bográcsokkal vonulnak ki családok, hol verseny szinten, hol csupán kedvtelésből. Azért hogy a vursli jelleg se maradjon el a legtöbb helyen a gyermekekkel, és a felnőttekkel közösen játszanak, Légvárakat állítanak fel. És végül, hogy a parádé se maradjon el fellépő csoportok gondoskodnak arról, hogy a passzívabbak is jól érezzék magukat. Jó is van ez így. A majális, a május elseje ne legyen kötelezően megünnepewlt valami, hanem legyen a tavasz, a természet ébredésének, a jó idő kezdetének ünnepe, amit a családok vagy a lakóközösségek közösen töltenek el.
Majális Kisnémediben
A községmajálisa hagyományosan a közös főzés beszélgetés és az együtt szórakozásról szól. A délelőtt folyamán a gyermekeket légvár, játékok, míg a felnőtteket főzőverseny és hideg italok várták. Kora délutántól már pörgősebbek lettek az események. Megfőttek a bográcsban és egyéb főzőalkalmatosságon készített éttelek. Azok sem maradtak éhesen, akik nem a sajátjukat főzték, hiszen a Kisnémedi Faluvédő Egyesület asszonyai csülkös pacallal várták őket. A színpadon táncos és zenés produkciók váltogatták egymást, míg a focipályán kutya ügyességi és kung fu bemutató váltották egymást. Az estet tombola és retro disco zárta a fiatalok nagy örömére.
