375  milliárd forint a tét 2009-ig

Az idén 162, jövőre 125, az azt követő esztendőben 88 milliárd forint köthető  le a Közép-Magyarországi Régió fejlesztésére a regionális operatív program alapján, s ezen túl vannak az Unió által közvetlenül támogatott nagy projektek, mint az M0 bővítése vagy a tömegközlekedés  fejlesztése – hangsúlyozta június 11-én a Vénhajó étteremben tartott sajtótájékoztatóján Szabó Imre, a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsának elnöke és dr. Lukovics Tamás, a Pro Régió ügynökség vezetője.

A sajtótájékoztató apropóját két fontos döntéssorozat adta. A Regionális Fejlesztési Tanács döntött  a  hazai decentralizált forrásokból támogatott közép-magyarországi pályázatokról és egy másik döntéssorozatával, a direkt finanszírozási rendszerben eredményesnek ígérkező projektek befogadásával egy új szakaszt is kezdett.

„Többszörös egyeztetések után a most lezáruló pályázatokon jó eredményekről tudok beszámolni" – mondta Szabó Imre.

 Az önkormányzati fejlesztésekre 148 pályázat érkezett be, ebből 129 pályázónak összesen 946 és fél millió forint támogatást ítélt meg a tanács. Hat pályázat forráshiány miatt nem adtak támogatást, de ezek sorsáról az idén december közepén újra döntenek majd. Európai mércével mérve már csak hátrányos helyzetű kistérség van a megyében, amelyben a Területi Kiegyenlítést Szolgáló pályázatok támogathatók. Tíz pályázat közül hét nyert – ebből 6 a szobi kistérségben valósul meg, a megítélt források meghaladják a 20 millió forintot.  Miután megmaradt 2 millió 200 ezer forint, erre még e hónap végéig új pályázatot írnak ki.

A belterületi közutak burkolat felújításának támogatására  benyújtott pályázatok közül 218-ra ítéltek meg támogatást (a főváros 81, a kerületek 69, Pest megye 68 nyertes pályázattal részesül).

Mindez jelentős aránytalanságot sejtet – mondta az elnök. – De az útépítések kérdése jó  apropó arra, hogy a második döntéssorozatról is szóljunk: a közeljövőben az Unió által támogatott fejlesztések között komoly tételt jelentenek a települések közötti utak építése.

Mint Szabó Imre elmondta, a célzott támogatások lezárása után az új forma a direkt finanszírozás, amelynek az a célja, hogy  az előzetesen közölt szempontok (követelmények) alapján fogadjon be olyan projekteket, amelyek teljes kistérségi kihatással rendelkeznek és eséllyel versenyeznek az uniós támogatásokért.

Tehát folyamatról van szó, egy olyan folyamatról, ahol a lehetőségről döntöttünk most – mondta a fejlesztési tanács elnöke, egy  olyan útra állítottuk nyertes partnereinket, amelyen járva  kollégák segítenek, hogy minél jobb felkészültséggel feltételekkel kerüljenek be a végső elbírálásba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az érintett ágazat és a régió fejlesztési tanácsa együttesen támogatja a végeredményt, akkor nem kell pályázaton részt venniük, hanem közvetlenül szerződéskötés után jutnak hozzá a forrásokhoz.

Az elnök külön szólt az egyes támogatási célágazatokról.

A gazdaság területén a direkt támogatásra alkalmasnak tartott projektek 16, a közlekedésben több mint 47,  a turizmus tekintetében 25, a természetvédelemben megközelítőleg 7,  a humán infrastruktúra fejlesztés keretében nagyjából 26, a településfejlesztés keretében  hozzávetőlegesen 38 milliárd forintot köthetnek re. A most a direkt támogatási körben be nem került, de jó pályázatok akár már ősszel, vagy jövőre ismét „indulhatnak”.

A kési rovatban a Pest megyei projekteknél 6,4 MD települések közti, 4-5 számjegyű utak felújítására. Nagyítóval figyeljük, mondta,  hogy a főváros és Pest megye nem lakosságszám arányú, hanem 50-50%-os támogatásban részesüljön  – ezzel az Unió által is megfogalmazott elvárásnak is megfelelünk.  Ez az arány követelményként három-négy esztendeje fogalmazódott meg, amikor eldőlt, hogy a Közép-Magyarországi Régió együttes fejlettségi szintje ugyan magasabb az európai átlagnál, de Pest megye egyes területei miatt a fejletleneknek juttatható támogatásokban is részesülhet.

A legtöbb célterületen elegendő és jó projektekkel jelentkeztek a partnerek, ez igazolta a törekvést, azt, hogy az elmúlt 2-3 év azzal telt el, hogy felkeltettük az igényt – jelentette ki Szabó Imre, hogy projektet generáltunk, hogy amikor eldördül a startpisztoly, minél többen eséllyel pályázzanak ezekért a forrásokért.

Két területen, a közlekedésfejlesztésben és a vonzerő növelésében tapasztalható feszültség. Az előbbi területen az okozza a gondot, hogy a 4-ers főút Szolnokig tartó kiépítése nem európai célkitűzés, de országos érdek, s ez elvisz negyven milliárd forintot. A vonzerő-fejlesztésben a bőség zavarával küzdünk, sokkal több és nagyobb összegre van idény, mint amennyi e fejezetben leköthető. A Tanács arra törekedett, hogy a későbbi időszakra is maradjon e területre pénz, így 4 milliárd forintot – úgymond – félretett.

A vonzerő-fejlesztésről szólva az elnöki hangoztatta, hogy  A főváros területén szálláshely bővítésre nem adható pénz, csak a megyénél. A Budai Palota további rekonstrukciójára  7. MD 200 millió forint jut, holott 20 milliárd volt a projektre igényelt összeg eredetileg.  Támogatást kap a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, új kongresszusi központ. építése. A Gödöllői Királyi kastély további újjáépítésére 3,5, a  szentendrei  skanzen bővítésére 1,9, a Szob Nagybörzsöny kisvasút újjáépítésének teljes második ütemére másfél milliárd forint jut. Sajnálatosan kevés volt viszont az érdeklődés, az a természet és környezetvédelem területén elnyerhető támogatásokra. Ennek okait érdemes végiggondolni. - örvendetes –é hangsúlyozta Szabó Imre, hogy a településfejlesztés tekintetében sikerült biztosítani annak lehetőségét,  hogy nem csak város-rehabilitációra,  de településfejlesztésre is kapható támogatás. Az  5000 fő feletti lakosságú települések változatlanul indíthatnak a Fő-tér-Fő utca építéshez hasonló projekteket, fejleszthetik közösségi tereiket. Gyál, Örkény, Szentendre megalapozott tervekkel jelentkezett.

Az első évben 162 MD forint, a másodikban  125 milliárd köthető le.

Az a cél, hogy a lekötött forrásokkal eljussanak a szerződéskötésig és a teljes körű elszámolásig. Ennek egyik biztosítéka – jelentette ki a fejlesztési tanács elnöke --, hogy a tanácsban egyhangú döntések születtek, azaz mind  területi, mind a politikai tekintetben sikerült konszenzust teremteni.

Publikálta null