Honnan jött, Kapitány Sándor, az RHFT. vezetője?
Ha a kezdetektől nézzük, Szigetszentmiklóson születtem, ott is jártam általános iskolába. A bp-i  Mester utcában végeztem a Fáy András közlekedésgépészeti  és műszaki szakközépiskolában, mint autószerelő. Ezt követően 1993-ban a Műegyetemre kerültem, mérnök-fizikus szakra. A első három év az általános fizika tanulásával telt. A specializációt követően a gyakorlatibb része az egyetemi éveknek, az ipar felé tolódott el. Itt felkinálták nekünk speciálisabb szakirányokat, a többiek optika, nukleális technika, szilárd test fizika tantárgyakat választhatták. Amit az iparban jobban fel tudnak használni, szemben az elméleti fizikai szakirányokkal, mint a csillagászat stb. Már akkor is érdekelt a környezetvédelem, ebbe az irányba orientálódtam, s ezért mentem a nukleális szakirányba. Ott volt a sugár és környezetvédelem, de párhuzamosan végeztem kisebb képzéseket is az egyetemen belül, amelyek a környezetvédelemmel, energiagazdálkodással voltak kapcsolatosak.
Gyakorlatilag ilyenek voltak a műegyetemen töltött tanulóéveim.
Egyetem után mi következett?
Zagyvai Péternél védtem meg a diplomamunkámat, A radon- és leányelemek mérése és kiértékelése a mellékelt mintákban témakörben. Az egyetem elvégzését követően belekezdtem a környezet és hydrotechnológus szak kétéves képzésébe. Itt megtanultuk a hulladékkezelés vízügyi ismérveit, a szennyezett vizek kezelésének módozatait. De megismerkedtünk az általános környezetvédelem és hulladékkezelés témakörével is.
Ekkor még nem tudtam merre is tovább, fizikusként, vagy nukleális fizikusként, hogy fogok elhelyezkedni. Ezért úgy gondoltam, hogy környezetvédelemben szeretnék munkálkodni.
Keresgéltem a munkahelyek piacán, ekkor szóltak, hogy ide lenne egy felvétel, akkor még úgy formálódott a dolog, hogy a beruházásokkal kapcsolatban, koordinációs feladatokat kellett volna ellátni. Majd átgondoltam a dolgot és úgy találtam, hogy a nukleális környezetvédelem szakmailag közelebb áll hozzám, mint a környezetvédelem általános formái. Ekkor választottam a püspökszilágyi telephelyet és lettem telepvezető.
Mikor hallott először a telephelyről?
1997 környékén, még a Műegyetemre jártam, s ott a nukleális technika szakirányt választottam. Onnan jöttünk ki sugár és környezetvédelem óra keretében látogatóba a telepre. Akkor hallottam először arról, hogy létezik a telephely, előtte pár órával értesültünk róla. Amikor kiérkeztük láttuk meg a létesítményt, amely ezzel foglalkozik Magyarországon, s akkor találkoztam először néhány későbbi kollégával is.
Mennyit mutattak meg Önöknek a telep tevékenységéből?
Akkor egy rövid időre jöttünk, egy kb. egyórás látogatást tettünk. Megnéztük a környezetet, lementünk és megnéztük a tárolót, az üzemépületet kívülről mutatták meg. Lényegében egy szokásos látogatócsoportnak tekintettek minket.
Zagyvai Péter vezette 6-7 fős csoportunkat. Ő volt, aki sugár és környezetvédelem órákat tartotta, és jártas volt ebben a szakirányban, konkrétan a hulladékkezelés terén, és a környezet monitoring - téren is.
Előző munkahelye (?) után, nehéz volt-e megszokni a helyi sajátosságokat, illetve beilleszkedni a kollektívába?
Előtte csak rövid ideig dolgoztam itt-ott, mint egyetemi hallgató, ez az első igazi munkahelyem.
Egyébként könnyű volt beilleszkedni, az emberek kedvesek, barátságosak, a helyi viszonyokat is hamar megszoktam.
Tervei között szerepel-e a folyamatos kapcsolattartás, akár előadások formájában is  a helyi lakossággal?
A megszokott segítséget a lakóközösségeknek továbbra is megadjuk, partneri szinten.
Terveim között eddig a fent említett tájékoztatás nem szerepelt, de nem zárkózom el előle. Az ilyen rendezvények szervezése, azonban a PR csapat hatáskörébe tartozik, legalábbis, ha a telephelyről van szó.  Nem telephelyet érintő, ismeretterjesztő előadás szóba jöhet, ha úgy gondolják, hogy én lennék a megfelelő előadó. A riportból az érdeklődési körömet érintő témakörök jól láthatók, de fizikusként is szívesen teszek kitérőket.