A foglalkoztatás és növekedés
programja
Magyarország történetében új fejezet kezdődik: az Európai
Unióban megszerzett forrásoknak köszönhetően minden egyes magyar polgárra fejenként legalább 800 ezer forint jut,
aminek okos felhasználásával az ország történetének legnagyobb fejlesztési
programját hajthatjuk végre.
Célok
A fejlesztések kora, „hét bő esztendeje”, amely előttünk
áll hozzásegíthet minket ahhoz, hogy adottságainkat, ötleteinket és
szorgalmunkat kihasználva gyorsított ütemben zárkózzunk fel az Európai Unió nyugati
gazdaságaihoz. Ehhez a kormány meggyőződése szerint két fő cél elérésén
keresztül vezet az út:
§
a foglalkoztatás
bővítése és a
§
a növekedés
biztosítása.
A foglalkoztatási cél egyaránt tartalmazza a munkahelyteremtő
beruházások és a magyar emberek foglalkoztathatóságának javítását célzó
projektek támogatását. A foglalkoztatás terén a cél az, hogy a magyarországi
mutatók felzárkózzanak az EU-s foglalkoztatási adatokhoz.
Annak érdekében, hogy gazdaságunk utólérje nyugati
szomszédainkét, Magyarország teljesítményének tartósan az EU-átlag fölött kell
növekednie. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy minél több ember élhessen
jobban, minél több család gyarapodhasson biztonságban.
Közösségi támogatásra az ezen célokkal összhangban lévő
beruházási, fejlesztési ötletek számíthatnak. Általános elvárás, hogy a tervek megfeleljenek
a fenntarthatóság kritériumának, vagyis további gazdasági növekedést
ösztönözzenek, óvják környezeti értékeinket és hozzájáruljanak a társadalmi
fejlődéshez. Szintén általános kritérium minden projekttel szemben, hogy
csökkentse az országon belüli társadalmi és területi különbségeket. Nem
fejlesztési szigeteket akarunk létrehozni, hanem az ország egészét be kívánjuk
vonni a fejlődés és felzárkózás folyamatába.
Akkor leszünk képesek sikeres országot teremteni, ha a most
megnyíló forrásokat okosan jól használjuk fel, vagyis ha nem pusztán elköltjük ezt
a pénzt, hanem befektetjük azt az új Magyarország megteremtése érdekében,
hasznot hajtva ezzel az egész ország számára.
Új Magyarország
Fejlesztési Terv
A források eredményes
és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keretet tartalmazza az Új
Magyarország Fejlesztési Terv, amely
megfelel az Európa Unió által megkövetelt Nemzeti Stratégiai Referenciakeretnek.
A terv fogja meghatározni azt is, hogy a pénzből mennyi jut az ágazati és
mennyi a területfejlesztési célokra. Ez a stratégiai kereteket kijelölő
dokumentum azonban még nem tartalmaz konkrét projekteket. Az intézkedéseket és
projekteket bemutató ágazati és területi operatív tervek véglegesítésére
október végéig kerül sor.
A fenti célok elérése érdekében hat kiemelt területen indulnak összehangolt állami és uniós
fejlesztések: a gazdaság, a közlekedés, az emberi erőforrások, a környezet és az
energetika, a területfejlesztés és a közszolgáltatások terén.
A célokat ágazati (nyolc OP) és regionális (hét
OP) operatív programok keretében kiírt pályázatok segítségével és nagyprojektek
megvalósításával éri el az ország.
A kormány szándékai szerint, a régiókkal folytatott
korábbi egyeztetéseknek megfelelően a strukturális alapok közül a területi
felzárkózást segítő pénzek feléről, mintegy 1500 milliárd forint felhasználásáról
a regionális sajátosságok és célok figyelembevételével születnek meg a
döntések.
Az emberi erőforrások fejlesztésére szolgáló
(képzés, oktatás, foglalkoztatás), illetve a területi felzárkózást
(infrastrukturális, fizikai beruházásokat) segítő alapok közötti arányt 20-80,
vagy 25-75 százalékban javasolja meghatározni a most elfogadott dokumentum.
Céljainkat úgy kívánjuk elérni, hogy fenntartható
módon egyeztetjük össze a gazdasági hatékonyságot a környezet megóvásának és a
társadalmi igazságosságnak az igényével. Az igazságosság pedig nem jelent mást,
mint felzárkóztatni Magyarországot Európához, az ország elmaradottabb vidékeit
a fejlettebb térségekhez, a társadalom hátrányos helyzetben lévő tagjait pedig
az ország sikeresebb lakóihoz.
Elvek
Hogy a beérkező eurók felhasználásával az egész ország
nyerhessen, világos és hatékony elvek
mentén kell a forrásokat felhasználnunk. Fejlesztéspolitikánk
kialakításában ezért a következő elveket követjük:
„Lyukas zsákba
nem öntünk pénzt” A fejlesztések
szempontjából két fontos dolognak is előfeltétele, hogy egyensúlyt teremtsünk a
magyar költségvetésben, illetve útjára indítsuk a nagy elosztórendszerek érdemi
reformjait. Egyrészt erre van szükség ahhoz, hogy Magyarország a lehető
leghatékonyabban le tudja hívni a rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat,
másrészt ez kell ahhoz is, hogy a fejlesztési pénzeket ne egyszerűen elköltse,
hanem – a fejlődés újabb lépéseit beindítva – befektesse.
Rugalmasság és
kiszámíthatóság: a fejlesztéspolitikának egyszerre
kell stabil kereteket biztosítania a társadalom és a gazdaság szereplői
számára, valamint rugalmasan alkalmazkodnia a gyorsan változó körülményekhez és
a végrehajtás során felhalmozott tapasztalatokhoz.
Kiegészítés, nem
kiváltás: a fejlesztéspolitikánk
mozgósítani, nem helyettesíteni kívánja a társadalomban és gazdaságban meglévő
energiákat. A jó ötleteket, a kreativitást és a hozzájuk kapcsolható
magánforrásokat kell a fejlesztési célok érdekében bátorítanunk.
§
Mindezért a
programoknak csak a társadalmilag hasznos, de a magántőkét nem helyettesítő beruházásokat szabad finanszíroznia. Ösztönözni
kell, hogy a magánforrások bevonásával jelentősen nőjön a befektetett források
mennyisége.
§
Olyan fejlesztéseket
kell ösztönözni, amelyek tovagyűrűző
hatásai révén a források felhasználásának hatékonysága megsokszorozódik.
§
Elő kell mozdítani a korszerű tudás és technológiák létrejöttét és meghonosítását.
Fenntarthatóság: csak azok a fejlesztések tekinthetők valós előrelépésnek,
amelyek pozitív hatásai a fejlesztési kiadások megszűnése után is fennmaradnak.
Különösen kerülni kell azokat a beavatkozásokat, amelyeknek rövid távú hatásai
vonzóak ugyan, de hosszú távon veszélyt jelentenek a társadalom és a gazdaság
kiegyensúlyozott fejlődésére.
Átláthatóság és
számonkérhetőség: mivel a fejlesztések
rendszerének működtetése számtalan kijavítandó hibát a felszínre hozhat, olyan
átlátható rendszert kell felépítenünk, amelyben a társadalom bevonása révén a
hibák felismerhetőek és javíthatók. Megfelelő nyitottság és a társadalom széles
körű részvétele mellett nem csak a fejlesztések közvetlen eredményei, de azok másodlagos
hatásai is kedvezőbbé tehetők és biztosítható, hogy ne a közös célokkal
ellentétes részérdekek érvényesüljenek.
Társadalmi
egyeztetés
A kormány felelőssége, hogy világos fejlesztési irányokat
és építkezési célokat tűzzön ki az ország elé. De a lehetőséget csakis akkor
tudjuk sikeresen kihasználni, ha az egész ország, a vállalkozások, a civil
szervezetek, az önkormányzatok és a polgárok közül minél többen részt vesznek a
konkrét tervek kidolgozásában és végrehajtásában is.
Az Új
Magyarország Fejlesztési Terv egy keret. Egy ajánlat Magyarország számára, amely
tartalmazza a pénzek elosztásának elveit, irányait és megosztását, de valódi és
végső tartalommal az érintett társadalmi és gazdasági szereplők javaslatai
fogják megtölteni. A kormánynak határozott elképzelései vannak az egyes
ágazatok támogatáspolitikában képviselt relatív súlyáról, ezek arányairól. Szükségesnek
érzi ugyanakkor a társadalmi konszenzust ezek végső meghatározásában, ezért ehhez
is várja a társadalmi- és érdekvédelmi szervezetek, az állampolgárok
javaslatait, ötleteit. Ezt szolgálja az
augusztus 1-jével meginduló társadalmi egyeztetés, amelynek során a fejlesztési
stratégiába beépítjük a javaslatokat, amit ezután nyújtunk be az Európai
Uniónak.
A következő hetekben-hónapokban közösen kell megalkotnunk a
sikeres új Magyarország megépítésének részletes tervét. Ehhez pedig szükség van
minél többek részvételére és építő gondolatára. NFT sajtóosztály
|