Új kenyér hava, Szűz hava, Kisasszony hava
Július 23-tól augusztus 23-ig.
Csillagjegy: Oroszlán
Ásványa: Arany (aranygyűrűt a középső újjra) Köve: Vörös apatit. Gyógyhatások viselőjének. Oldja a beszédproblémákat, aggodalmakat, idegfeszültséget, a csontvázat, -izomrendszert, - immunrendszert erősíti, véd a földsugárzásoktól elsősorban a vízértől.
Bolygója: Nap, Jellemzése: Lelke ellenkező végletekbe veti magát, pozitív erőit kifelé irányítja, és a szétáradó erőkifejtésben találja meg kifejezését. Szeretete az uralkodó, mint a Nap szétsugárzó erővel kapcsolódva kiterjed, szétárad cselekedeteiben. Nagylelkűsége mindenkor igaz és valódi. Amit tenni képes valakiért, megteszi, amennyit adni tud, azt megadja. Önzése nem anyagi, hanem szellemi vonatkozású.

Aug. 6. Jézus színeváltozása. Máté evangélista írása szerint: Jézus magával vitte három kedves tanítványát, Pétert, Jakabot és Jánost és felvivé őket egy magas hegyre. „És elváltozék előttük, és az ő orcája ragyog vala, mint a Nap, ruhája fehér lőn, mint a fényesség.”
10-én Szent Lőrinc, mindenfajta tűzzel dolgozó ember védőszentje. Hagyomány szerint Lőrinc haláltusája közben kicsorduló tüzes könnyei a hulló csillagok. Ha Lőrinckor esik az eső, jó lesz a bor. E naptól számolják a dinnye romlását, és kezdik  télire a széna kaszálását.
15-én Nagyboldogasszony. Az esztendő legnagyobb Mária ünnepe, Szűz Mária mennybemenetelének napja, és egyben az ország oltalmába ajánlásának ünnepnapja. Egy középkori krónikás szerint Nagyboldogasszony oltalmába Szent István király e szavakkal ajánlotta fel országunkat: „ Ó mennyeknek királné asszonya, Istennek szent annya, és ez világnak épöjtö nemes Asszonya, dicsőséges Szűz Mária, te szentséges kezeidbe és oltalmad alá adom és ajánlom anya-szentegyházat, mind benne való fejedelmekkel és lelki népekkel egyetemben és ezen szegén országot mind benne való urakkal és szegénnyel, bódoggal egyetemben, hogy en te legyél Asszonyok és ótalmok…”
Mária közbenjárásáért fohászkodnak a gyermekre vágyók, nem véletlen, hogy a szülőágyat Boldogasszony ágynak nevezik. Minden veszedelemtől megmenekül, aki ezen a napon megszentelt virág szirmait elteszi, és Vízkeresztkor meggyújtja, és a Szűzanya áldásáért könyörögve a háza népével minden helyiséget körbefüstöl.
20-án Országalapító Szent István ünnepe. Szent Istvánt védőszentjükként tisztelik a bányászok. E naphoz kapcsolódik az új kenyér megszegésének ünnepe.
24-én Bertalan „Az mint szent Bertalan magát mutogattya, az őszi idő mind az szerint tartya.”
Vagyis amilyen az idő Bertalankor, olyan lesz az ősz. Őszkezdő nap, e naptól már csak zsírt növesztenek a halak, és hűvösködnek az éjszakák.