Tisztelt olvasó ahhoz, hogy Magyarországon lezajló lehetséges jövőbeni éghajlati változásokat jobban megérthessük mindenképpen meg kell ismernünk azokat az éghajlati hatásokat, ami a jövőben, Európában lejátszódhat.
Annak ellenére, hogy globális felmelegedésről beszélünk Európára nézve, mégis egy kettős hatásról kell beszélnem hidegről és melegről, egyszerre ami a melegedés következménye. Ez kicsit abszurdnak tűnik, mégis míg Európa déli részein jelentős felmelegedésre lehet számítani addig észak és nyugat Európa egy részén jelentős lehűléssel, számolnak a kutatók. Persze joggal merül fel az olvasóban a kérdés, hogyan lehet ez. Ahhoz, hogy megértsük a lehűlés okát vissza, kell kanyarodnom a két évvel ezelőtt leírtakhoz. Ebben céloztam arra, hogy a Golf- áramlatnak milyen időjárást befolyásoló hatása van Európára nézve elsősorban Brit-szigetekre, illetve Európa északi részére, ha nem lenne ez az áramlat, akkor Európa egyes részein akár 5-10 fokkal is alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet, ami a kontinens egyes területein Szibériai időjárást idézne elő. Most mégis úgy tűnik az elmúlt időkben, csökkeni, látszik az erőssége, amelynek fő oka a sarkokon jelentősen olvadásnak induló jéghegyekben keresendő. Ugyanis az elolvadó jég édesvíz, ami óceánok sókoncentrációját csökkenti, ami a Golf- áramlat sebességét jelentősen befolyásolja. Mi is valójában ez a Golf-áramlat és hogyan működik? Az egyenlítő térségében felmelegedő óceánok vizének a vándorlása, mozgatórúgója a vizek hőmérsékletkülönbsége és sókoncentrációja. A Csendes óceánban illetve az Indiai óceán térségében felmelegedő vizek haladnak Afrika partjai mentén majd a Mexikói-öböl térségéből érkező melegebb vizek, ami Anglia partjai előtt megy el, lehűlve Izland és Grönland partjai előtt alábukik hidegebb vizek, lassan vándorolnak a mélyben az egyenlítő térségébe, ahol ismét felmelegednek. Sajnos ez a hatalmas szállítólánc az utóbbi időkben lassabban mozog, akadozik, ez azt eredményezi, hogy Angliát és Európa északi részét nem bírja az áramlat annyira fűteni, mint idáig kevesebb vízmennyiséget szállít és így kevesebb hőt is. Ennek az áramlatnak nem csak az időjárásra van behatása, hanem az állatvilágra is az apró planktonoktól a bálnákig bezárólag. Beszélnem kell még a lehetséges jövőbeni Európai csapadékeloszlásról is, ha röviden és tömören akarnák fogalmazni, akkor azt kell mondanom, hogy míg nyaraink szárazabbak lesznek addig a telek csapadékosabbak. Az itt közölt térkép lehetőséget ad arra, hogy az Európára szimulált csapadékeloszlásról képet alkothassunk habár 70-100 évre előre, tekint, aminek elég nagy a bizonytalansági rátája mégis elgondolkodtató. A következő részben már csak a hazánkban várható prognózisokkal foglalkozunk.
Balázs Mihály