|
 - Miért mindig Jászberény? - hangzott el a kérdés többször is azoktól, akik még soha nem táboroztak velünk. Nos, úgy néz ki, hogy ez volt az utolsó jászberényi iskolai tábor, hiszen a gyerekek már a múlt tanév vége óta tudják, hogy ?szt?l lemondok a DÖK- vezet?i tisztségr?l. Hogy lesz-e, és hol lesz jöv?re tábor? - Id?vel elválik...
De milyen volt ez a "búcsú-táborunk"? Sokkal jobban sikerült, mint amire az el?jelek alapján számítottunk. Kezd?dött azzal, hogy a szállás és az étkezés megrendelése után többen meggondolták magukat és visszamondták a részvételt. Következ? kellemetlen meglepetés a szállás visszaigazolásakor ért: kiderült, hogy a kollégium tavaly óta 50 százalékkal emelte az árat, de szerencsére a többi költségünk csak kis mértékben emelkedett.
A hét programja az évek óta bevált módon alakult: volt benne strandolás, állatkert, múzeum és kiállítás látogatás, t?zijáték, buszos kirándulás és sok-sok kézm?ves-foglalkozás. Még az id?járás sem tudott velünk kitolni, mert az es?sre fordult délutánon igazán élvezetes és vidám vetélked?t szervezett a gyerekeknek Rita néni és Andrea néni. Az elmaradt strandolás miatt megspórolt pénzb?l pedig minden gyerek valamilyen sportolással kapcsolatos díjat kapott, attól függ?en, hogy hányadik helyen végzett a csapata.
A buszos kirándulást idén Egerbe szerveztük. Megnéztük el?tte az egerszalóki gyógyforrás mésztufa dombocskáját, és az épül? hatalmas fürd?t. Egerben megmásztuk a minaretet, sétáltunk a városban, majd egy igazi "pince-partin" vettünk részt, zsíros kenyérrel és gyümölcslével.
A kézm?ves foglalkozásokon a gyerekek festettek üveget, kavicsokat, szalvéta-technikával ragasztottak k?re, fára, cserépre; gyöngyb?l f?ztek ékszereket, állatkákat, virágot és kis fácskát. Két újdonsággal is készültünk az idén, mindkett? nagy sikert aratott. Az egyik a csipeszfigura-készítés volt, a legkisebbek is hamar és egyszer?en készítettek mindenféle ötletes kis állatkát. Hasonló meglepetés volt számukra a szövés is. Több szöv?kerettel dolgoztunk, leglelkesebbek és legtürelmesebbek a kicsik voltak. Sok szép szövött terít? készült, és sokan mentek azzal az elhatározással haza, hogy a következ? ajándékozási alkalomra szöv?keretet kérnek otthon.
Az imént leírtak csak részben adnak választ az els? mondatban feltett kérdésre. A válasz másik fele az emberi tényez?k. Az eltelt évek során olyan segít?készséget tapasztaltunk Jászberényben, ami nagyon megkönnyítette a szervezést és a táborozást. Csak egy telefonba került, hogy a Volán diszpécsere különjáratot küldjön értünk a városon belül is. A kollégium közösségi helyiségeit bármikor korlátlanul használhattuk, a konyhaf?nök pedig figyelembe vette a menüvel és a tálalással kapcsolatos kéréseinket. Minden évben szeretettel vártak minket, és minden búcsúzáskor elmondták, hogy milyen aranyosak és jól neveltek a gyerekeink.
Idén apró, a gyerekek által készített ajándékokkal és kicsit fájó szívvel búcsúztunk t?lük is. Tavaly azzal köszöntünk el, hogy "jöv?re, együtt, ugyanitt", idén viszont úgy búcsúztunk: "Szép volt, Isten veled, Jászberény!"
Merész Lajosné
|
