|
Annak a híve vagyok, hogy a lakosság, ahol teheti, inkább gázzal fűtsön: kényelmes, jól szabályozható, jó hatásfokkal égethető el háztartási méretekben is, tehát kevésbé szennyezi a levegőt, mint a fatüzelés - ezt a kijelentést számomra némileg meglepő módon egy faipari cég erdésztechnikus végzettségű vezetője tette.
A Bakony erdeinek fáját hasznosító Jákófa Kft. a Bakonyi Erőmű Rt. számára is szállít tüzelőanyagot. Bakonyjákó-járiföldi telephelyén dolgozik az a gépsor, amely "megeszi" a rönköktől a legapróbb gallyakig a belétáplált faanyagot és aprítékká őrli. Ebben a faaprítékban a legnagyobb darab akkora, mint egy kisebb mobiltelefon, az apraja pedig olyan, mint a fűrészpor.
- Ezt az aprítékot az erőmű kazánjaiban úgy égetik el, hogy a tűztérbe érkezve még a levegőben lebeg, amikor meggyullad és elég - magyarázza a cégvezető, Nagy Pál. - Ez az égés már tökéletesebb, mint amikor otthon a cserépkályhában, vagy a sparheltben lassan izzik a fa, szép bodor füstöt eregetve a légtérbe. Csakhogy a kazánban még koránt sincs vége a folyamatnak: van egy utánégető fokozat is, vagyis a kémény felé távozó füstgázokat is meggyújtják még és elégetik. Egy úgynevezett lambda szonda folyamatosan méri a távozó füstgázok emissziós értékeit és a rendszer úgy adagolja a tüzelőanyagot, hogy pontosan annyi legyen a tűztérben, amennyi a tökéletes égéshez kell. Ez az, amit az otthoni kályhákban nem lehet megoldani, mert ha te meggyújtottad a fát a kályhában, már nem tudod kivenni belőle a parazsat, hiába van már elég meleg!
- Érthető és logikus, hogy tüzeléstechnikai szempontból a nagyüzemi módszer környezetbarátabb, mint a házilagos. Ámde nem jár azzal a veszéllyel, hogy tűzrevalóért kivágják az erdőket?
- Bármilyen furcsán hangzik elsőre, erdőgazdálkodási szempontból is hasznos, hogy erőművi méretekben is tüzelnek már fával. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a kivágott fának, sőt még a letört gallyaknak is minden apró darabkája hasznosítható legyen, tehát értéket képviseljen, amit érdemes begyűjteni. A talaj humusz-utánpótlásához a lehulló lomb bőven elég, a korhadó gallyak, fatörzsek inkább a kártevőknek jelentenek ideális táptalajt, jobb tehát, ha kikerülnek az erdőből. Attól pedig azért nem kell félni, hogy erdőirtásra kerül sor, mert Magyarországon igen szigorúan szabályozza a törvény az erdőgazdálkodást. Állami Erdészeti Szolgálat őrködik a törvény betartásán és senki, még a saját erdejében sem vághat ki fát, csak az ő engedélyükkel. Az engedély pedig ahhoz is van kötve, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű pótlásról is gondoskodik az erdőbirtokos.
- Mindez nagyon szép, de aligha vigasztalja azokat, akik úgy gondolták, hogy itt a Bakony közepén fával érdemes tüzelniük és most azt tapasztalják, hogy szépen megy fel a tűzifa ára?
- Kétségtelen, hogy a nagyobb kereslet feljebb hajtotta az árakat, de hát a piac bizony így működik. Azt azért hozzátenném, hogy a fatüzelés még mindig olcsóbb a háztartások számára, mintha gázzal fűtenének. Mert egy tonna fa átlagos fűtőértéke 12-16 gigajoule, ezer köbméter gázé meg 34 gigajoule. Tehát mondhatjuk, hogy ezer köbméter gáz nagyjából három tonna fával egyenlő fűtőértéket képvisel. Tehát ha fel is ment hétezerről kilencezer forintra egy tonna fa ára, akkor három tonna még mindig csak 27 ezer forint, miközben ezer köbméter gáz ára kb. 45 ezer forint. Pedig mindenkinek az volna jobb, ha háztartási méretekben inkább gázzal tüzelnénk: a lakosoknak azért, mert a gázfűtés sokkal kényelmesebb, könnyebben és pontosabban szabályozható, mint a fatüzelés; az országnak, a nagyobb közösségnek pedig azért, mert emiatt a háztartások kevésbé szennyeznék a levegőt, a fát pedig az erőművekben sokkal jobb hatásfokkal, környezetkímélőbb módon lehetne elégetni.
|
