|
Kunszentmárton térségközponti szerepét erősíti a 2006 februárban átadott közösségi ház, amelyben sportcsarnok, könyvtár és közösségi színtér is található. A 450 millió forintos beruházással elkészült létesítményt az állam nevében Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztáriumának államtitkára és Dr. Czuczi Mihály, a település polgármestere avatta fel
A tiszántúli Kunszentmárton a Hármas-Körös bal partján fekvő város. Szolnoktól, Kecskeméttől 50-50 km-re, Szentestől, Szarvastól, Csongrádtól 25-25 km-re helyezkedik el. Az eredetileg Mártonfalva, Szentmártonszállás néven említett település a tatárjárás után, IV. Béla által betelepített kunoknak köszönheti végleges elnevezését.
Történelme sok tragédiát őriz. A török hódoltság idején négyszer is a lángok martaléka lett. 1686-ra szellemjárta hellyé vált – 11 kun szállással együtt-, s csak 33 év múlva népesítették be újra a Jászapátiból érkező katolikus telepesek. Az új lakosok egyrészt hagyománytiszteletből, másrészt a jogfolytonossághoz való ragaszkodás kifejezése képen, megtartották az ősi, 1418 óta községként nyilvántartott helyiség nevét.
Régi vágya teljesült a kunszentieknek azzal, hogy birtokba vehették a település közösségi házát. Mint Dr. Czuczi Mihály polgármester fogalmazott: egy 10 ezer lakosú város megérdemli, hogy ilyen létesítménye legyen. A Kossuth Lajos úti komplexum 450 millió forintba került, a beruházáshoz az állam címzett támogatás révén 315 millió forinttal járult hozzá. A különbözetet részben önerő, másrészt pedig 50 millió forint fejlesztési hitel felvételével biztosította az önkormányzat. A 2600 négyzetméteres közösségi ház alapkövét tavaly januárban tették le, ám az akkori téli időjárás miatt 3 hónapot csúszott a kivitelezés. Így az ősz helyett idén februárban készültek el a munkálatokkal. Az épületben 1000 négyzetmétert foglal el a fenőtt és gyermek könyvtár, internet szobával és kisebb rendezvénytermekkel, míg a nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas, öltözőkkel ellátott sportcsarnokban mintegy 600 néző foglalhat helyet.
Kunszentmárton építészeti remekei is említést érdemelnek. 1784-re készült el a ma is álló, későbarokk stílusú templom, s ezzel egy időben megépült a Nagykun Kerület székháza is, mely az igazságügy és az igazságszolgáltatás kerületi központjává tette néhány évtizedre a helyiséget.
A község fejlődését igazolja, hogy 1807-ben, I. Ferenc közbenjárásával Kunszentmárton városi rangot kapott, s ezzel jogot nyert heti egy (szerdai) piac és évi négy országos vásár tartására. Azonban az itt lakók nem kis sajnálatára, 1895-ben egy közigazgatási átszervezés eredményeképp a település elvesztette városi rangját, s visszaminősítették nagyközséggé. Ez az állapot, majdnem 100 évig tartott. 1986-ban viszont, az Elnöki Tanács határozatára és a lakosság megelégedésére visszakapta az elvett rangot.
A sok viszontagság ellenére Kunszentmárton a mai napig fejlődő, a XXI. századnak megfelelni akaró város.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Egészségügyi szolgáltatás
Helyilap
Idősgondozás
Intézmények
Kiskereskedelem
Kistérségek
Sport
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
