Hat évvel ezelőtt a romániai Nagybánya aranybányája által okozott – a Tiszán végigvonuló – ciánkatasztrófa ébresztette rá az európai közvéleményt és döntéshozókat arra, hogy tenniük kell valamit a hasonló jellegű szennyezések kiküszöbölésére.

Akkor 120 tonnányi cianid került több erdélyi és magyarországi folyóba, ám ezt megelőzően már Spanyolországban (1998.), Olaszországban (1985.) és Nagy-Britanniában (1966.) is történtek hasonló jellegű természeti katasztrófák. A még csatlakozásra váró Romániára is vonatkozik az a szerdán elfogadott uniós irányelv, mely a bányászati hulladékok kezeléséről rendelkezik – olvasható a Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevelében.

A jogszabály így befolyással lesz a Verespatakra tervezett bánya működtetésére is. Az uniós bizottság a nagybányai szerencsétlenséget követően rukkolt elő a bányászati hulladékokról szóló irányelv tervezetével. A Jonas Sjöstedt (svéd, kommunista) által készített jelentés most azt javasolta az Európa Parlamentnek, harmadik olvasatban fogadja el a kialakított jogszabályszöveget. Szakértők szerint a kérdés már csak azért is fontos, mert az esetleges környezeti katasztrófák mellett az EU-ban keletkező hulladék harminc százaléka a bányászatból származik, ami évente körülbelül 400 millió tonna az „ásványi nyersanyag kitermelő iparban keletkező hulladékot” jelent.

A szerdán elfogadott irányelv értelmében a bányászati vállalkozásoktól megkövetelt pénzügyi garanciáknak a jövőben ki kell terjedniük az elsődleges hulladékkezelésen túl az érintett területek rehabilitálásának költségeire is. Az üzemeltetőknek minden esetben szem előtt kell tartaniuk a fenntartható fejlődés elvét. A hulladékkezelésnél szigorú szabályok vonatkoznak majd a föld és a vízkészletek védelmére is. Sjöstedt szerint az új jogszabály értelmében, a továbbiakban nem lesz lehetőség olyan gáttal körülvett és magas koncentrációjú ciánt tartalmazó zagytározók építésére, mint ami annak idején Nagybányán volt.

Az egyeztetésen átment a Parlament azon korábbi javaslata is, amely szerint a tagállamoknak leltárt kell készíteniük a területükön lévő lezárt bányákról is. Az ilyen „történelmi” hulladékokra a későbbiekben további szabályok kidolgozása várható. Az egyezményhez egyébként csatolták Bulgária és Románia nyilatkozatát is: ezekben a két EU-csatlakozásra váró ország magára nézve kötelezőnek ismerte el az új jogszabály végrehajtására vonatkozó határidőket.

A plenáris vitában felszólaló Hegyi Gyula (szocialista) szerint Románia épp emiatt eredeti formájában már nem építheti meg a Verespatakra tervezett aranybányát. A képviselő úgy vélte, hogy az egyeztető tárgyalásokon elért kompromisszum nem ideális, de elfogadható. Hegyi nagy sikernek nevezte, hogy a bányászati cégek által adott pénzügyi garanciának a jövőben fedeznie kell a hulladékgazdálkodás által érintett terület rehabilitálásának költségét is. Olajos Péter (néppárti) szerint az EP „nemzetközi értelemben is úttörő és mérföldkőnek számító szabályozást” fogadott el.

Olajos azt mondta, hogy az irányelv „a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, ami a jövő biztonságossá tételében, az emberi hanyagság okozta környezeti katasztrófák elkerülésénél mindig kulcskérdés”. A képviselő üdvözölte, hogy a jogszabály a régi, elhagyott bányákról is intézkedik, és sikerként értékelte, hogy az irányelv kiterjed Romániára és Bulgáriára is. A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az új irányelvet a saját nemzeti jogrendjükbe átültessék.

Publikálta null
		Egészségügyi szolgáltatás Tóth Orsolya Helyilap Szolnok Online Idősgondozás MIKROBI 2000 Bt. Intézmények Szolnok Városi Kollégium - Szolnok Varga Katalin Gimnázium - Szolnok Kiskereskedelem Malagrow Kft. Kistérségek Szolnoki Kistérség Sport Szolnoki Shito ryu Karate Klub Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szolnok és Térsége Együttműködési Társulás Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT Észak-alföldi OP Választókerület(ek) Jász-Nagykun-Szolnok Megye 03. számú Országos Egyéni Választókerület