Január 1-től Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT) új elnöke, aki egyúttal a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke is, akivel a Jász-Nagykun-Szolnok (JNSZ) megyét érintő fejlesztésekről beszélgettünk.
Elnök úr! Mekkora forrásból gazdálkodott tavaly a régió, illetve JNSZ megye?
A jóváhagyott állami támogatás tavaly 9,6 milliárd forint volt az Észak-alföldi Régióban. Ebből Jász-Nagykun-Szolnok megye 2,7 milliárd forinttal részesedett.
Mi várható az idei esztendőben?
Szeretnénk tovább erősíteni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos törekvéseinket. A régiónkban, Európában egyedülálló mennyiségben áll rendelkezésre termálvíz, amely a geotermikus energiatermelés fejlesztésére ad lehetőséget. A megújuló energiaforrások tekintetében a régió a biomassza energia terén rendelkezik még kiaknázatlan lehetőségekkel. Nem szabad megengednünk, hogy a régión belül további perifériák, leszakadó térségek alakuljanak ki. Ezeknek a településeknek a támogatására további állami és közösségi forrásokra van szükség. A területfejlesztési programokon belül pályázatok nyújthatók be önkormányzati fejlesztésekre, munkahelyteremtő beruházásokra, turisztikai beruházásokra és turisztikai rendezvények szervezésére. A Vásárhelyi terv keretein belül Tiszagyenda, Tiszabő és Tiszaroff települések termelő beruházásait támogatják.
Milyennek ítéli meg a területi kiegyenlítés, illetve a felzárkóztatás helyzetét a régióban?
Nemcsak az Európai Unióban, hanem Magyarországon, és az Észak-alföldi Régión belül is megfigyelhetők a területi különbségek, amelyek csökkentése a regionális politika alapvető célkitűzése. Természetesen más jellegű beavatkozásokat igényelnek a megyeszékhelyek, a kedvező gazdasági potenciállal rendelkező dinamikusan fejlődő városok, mint például a súlyos munkanélküliséggel sújtott, alacsony szintű infrastruktúrával rendelkező aprófalvas területek. A fejlődésben elmaradt területek felzárkóztatása hazánk egyik legfejletlenebb régiójában éppolyan fontos feladat, mint a versenyképes centrumok, kedvező gazdasági potenciállal rendelkező húzóterületek fejlődésének támogatása. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal megnőtt nemcsak a fejlesztési források nagysága, de az azokhoz történő hozzájutás lehetősége is. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjai számos területen kínálnak pályázati lehetőségeket, emellett hazai források is segítik e térségek felzárkóztatását.
Milyen projektek, fejlesztések fejeződtek be JNSZ megyében? Melyek vannak folyamatban, illetve tervezési szakaszban?
JNSZ megyében új autóbusz-állomást építettek Jászapátiban 64 millió forint támogatással, Mezőtúron pedig a Bolváry kúria műemléképület zeneiskolai szárnyára költöttek 45 millió forintot. A nagyprojektek még a megvalósítás fázisában vannak. Így: az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programjának I. üteme, amely 41 települést érint, és a kohéziós alapból 6,5 milliárd forinttal finanszírozzák. Előkészítés alatt áll az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programjának II. üteme. Ez 200 települést érint és 60-100 milliárd forint nagyságrendű beruházás lesz.
Mi jellemzi a gazdaság, az ipar szerkezetét?
Az ipari beruházások aránya, az alkalmazott termelési technológia szintje viszonylag alacsony a régióban. Az egyes megyéket összehasonlítva megállapítható, hogy az ipar mindvégig Jász-Nagykun-Szolnok megyében játszotta a legnagyobb szerepet a bruttó hozzáadott érték előállításában. Szolnok megyét követte Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Az Észak-alföld iparszerkezete sajátos, amelyben az ország többi térségénél lassúbb fejlődés, a természeti adottságok sajátosságai is visszatükröződnek. Jellemző a feldolgozóipar, azon belül is a kevésbé korszerű és versenyképes ágazatok túlsúlya. Jász-Nagykun-Szolnok megye feldolgozóiparának jelentős részét az élelmiszeriparban a hús-, tej- és malomipar teszi ki. Nem kielégítő a különböző méretű vállalkozások között az együttműködés, gyengék a piaci, termelési, finanszírozási, beszállítói kapcsolatok. A gazdaság szerkezetében továbbra is jelentős marad a régióban a mezőgazdaság szerepe. Ez valószínűleg nem változik a jövőben sem, hiszen kitűnő adottságaink vannak a mezőgazdasági termeléshez. Szeretnénk ennek ellenére megteremteni a mezőgazdaságból élők számára a több lábon állás lehetőségét, támogatni kívánjuk a bioenergiára épülő fejlesztéseket, amelyek a gazdálkodók számára további bevételeket jelenthetnek.
Milyen a bérszínvonal az Észak-alföldi Régióban?
Európai Uniós összehasonlításban, sajnos a régió az utolsó tíz között szerepel a GDP-t tekintve. Ezt a sorrendet a régió bérszínvonala is tükrözi. Ugyanakkor az alacsony bérek, és a relatív magas munkanélküliség segít a befektetők idevonzásában, hiszen képzett és olcsó munkaerő áll rendelkezésre. Hosszú távon ez a bérek emelkedéséhez vezet majd.
Az infrastrukturális – főként az úthálózatot, de a vasutat is érintő – fejlesztések terén lényeges előrelépések történtek a régióban. Vonzóbb-e már a térség a befektetők számára?
A külföldi befektetők számára mind a kutatási potenciál, mind az infrastruktúra egyre vonzóbb a térségben. Több külföldi nagyvállalat érdeklődik a régió iránt, ebben a munkában az ITDH és a regionális fejlesztési ügynökség segíti a vállalatokat. Az autópálya és a hozzá kapcsolódó úthálózat, illetve a nemzetközi repülőtér tovább növeli a régió vonzerejét.
Az ÉARFT néhány hete hirdette meg az idei pályázati felhívásait. Hol lehet ezeket olvasni?
A pályázati felhívások január 14-én jelentek meg az Észak-alföldi régió három megyei napilapjában. A pályázatok beérkezésének végső határideje: 2006. február 15. Legkésőbb március 31-ig a tanács dönt a pályázatok támogatáságáról, vagy elutasításáról. A felhívások letölthetők az Észak-alföldi Régió honlapjáról: www.eszakalfold.hu.
Pályázni lehet decentralizált területfejlesztési, decentralizált szakmai programokra, a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése decentralizált szakmai programra, települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés célelőirányzat támogatásának elnyerésére. Pályázni lehet továbbá a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása célelőirányzat támogatásának elnyerésére. A honlapon olvasható a Közép-magyarországi, az Észak-magyarországi, és az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, valamint a Tisza-tavi Térségi Fejlesztési Tanács közös pályázata is. Erre a Tisza-tavi kiemelt üdülőkörzetben székhellyel, telephellyel rendelkező önkormányzatok és társulásaik, valamint non-profit szervezetek nyújthatnak be pályázatot idegenforgalmi rendezvényekhez, valamint a IV. Tisza-tavi fesztivál nyári rendezvénysorozatához kérve támogatást.
Publikálta null |
|
|
|
|
Egészségügyi szolgáltatás
Helyilap
Idősgondozás
Intézmények
Kiskereskedelem
Kistérségek
Sport
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|