A civil szervezetek fontos szereplői a társadalomnak, olyan önszerveződő csoportok, melyek a társadalmi igények kielégítésére, a kisebb-nagyobb közösségek problémáinak megoldására jönnek létre. Részvételük a közösség életének irányításában tehát elvitathatatlan joguk, bár a politikai pártok túldimenzionált társadalomirányítási modelljén alapuló mai társadalmi felépítésünk egyenlőre erre nem hagy sok lehetőséget.
A közösségnek kevés esélye van megszerezni az informált döntéshez szükséges információkat. A döntéshozatali folyamat alapvetően zárt csatornákon keresztül történik, amelynek haszonélvezői nem is kívánják, hogy ez a helyzet megváltozzon. Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy minden döntéshozó gátat vetne a nyilvánosságot előnybe részesítő folyamatnak, de nézzük csak meg azokat a reakciókat, amelyek egy-egy bennfentes döntés nyilvánosságra kerülésekkor napvilágot látnak. A civil szervezetek által megjelenített döntési javaslatok többnyire nem kerülnek be a döntéshozatali mechanizmusba, a döntéshozatali struktúra a pártérdekek kiszolgálására optimalizált. A reményt mégis a nyilvánosság előretörése jelenti, ugyanis ez tudja kompenzálni az információk kisajátítását, és a közvéleményen keresztül megteremti a szükséges visszacsatolást is.

Vannak jó példák is a nyitott demokratikus döntési folyamatokra, mint például a Brazíl Porto Alegre, ahol a tartományi főváros költségvetését immár 16. éve maguk a lakosok tervezik meg egy sajátos, leginkább egy nyílt, dinamikus rendszerhez hasonlítható folyamattal.
A példa is azt bizonyítja, hogy ha elegendően sok ember a struktúrán kívül meghoz egy döntést, és egyébként legalább valamilyen közvetett demokrácia még működik, a döntés kötelezővé válik a struktúrán belül lévő döntéshozókra.

Nem várható azonban, hogy a civil szervezetek egységesen jelenjenek meg az érdekérvényesítés folyamatában. Ehhez egyszerűen hiányzik az a kohéziós erő, amely egységes platformra helyezné őket. Azonban véleményük megjelentetésére, illetve a közös társadalmi érdek kifejezésére van lehetőségük, és nem szabad elfeledni, hogy a nyilvánosság maga az az eszköz, amelyen keresztül a „civil társadalmi kontroll” valódi hatását kifejtheti.

Az Észak Alföldi régióban napjainkban szerveződik egy ilyen együttműködés, a Regionális Civil Hírhálózat. Ebben a projektben a civil szervezetek hallathatják hangjukat a média összes csatornáján, a TV, Rádió, az írott sajtó, és az internetes felületen egyaránt. Nem könnyű a szervezés, hiszen a civil szervezeteknek egy olyan területen kellene fejlődniük, amelyre egyenlőre kevesen vállalkoztak. Azonban nincs más alternatíva, és a fokozatosan intézményesülő civil szerveződések a médiában is helyet kérnek maguknak, hallatni akarják véleményüket és a nyilvánosság eszközének kihasználásával befolyásolna a döntéshozókat.
Más a véleménye?
Írja meg a Regionális Civil Fórumon.

Publikálta null
		Egészségügyi szolgáltatás Tóth Orsolya Helyilap Szolnok Online Idősgondozás MIKROBI 2000 Bt. Intézmények Szolnok Városi Kollégium - Szolnok Varga Katalin Gimnázium - Szolnok Kiskereskedelem Malagrow Kft. Kistérségek Szolnoki Kistérség Sport Szolnoki Shito ryu Karate Klub Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szolnok és Térsége Együttműködési Társulás Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT Észak-alföldi OP Választókerület(ek) Jász-Nagykun-Szolnok Megye 03. számú Országos Egyéni Választókerület