A gyűlöletbeszéd büntetendővé nyilvánítását kezdeményezi az MSZP Jogi Tagozata, amely szervezet az alábbiakban közölt nyílt levelet küldte el az igazságügy- és a belügyminiszternek.

Sajnálattal értesültünk az utóbbi időben olyan eseményekről, amikor a társadalom egyes csoportjait durván sértő, fenyegető és lealacsonyító megnyilvánulásokat tévő elkövetőkkel szemben megfelelő jogi szabályozás hiányában az állami szervek tehetetlenek maradtak és nem tudták e csoportok érdekeit hatékonyan védelmükbe venni. Úgy véljük, hogy ez a helyzet a továbbiakban tarthatatlan. Tudomásunk van arról, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos büntetőjogi kodifikációs kísérletek nem állták ki az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányosság próbáját. Hangsúlyozzuk azonban azt, hogy az Alkotmánybíróság egyetlen egyszer sem azt mondta ki, hogy a társadalom egyes csoportjait sértő és megalázó megnyilvánulások ne lennének a büntetőjog eszközeivel szankcionálhatóak, csupán azt, hogy nem a törvényalkotó által meghatározott módon büntethetőek. Meglátásunk szerint a jogalkotó eddig a helyes cél érdekében nem megfelelő jogtechnikai megoldást alkalmazott. A Jogi tagozat kidolgozott egy olyan javaslatot, amely meglátásunk szerint az alkotmánybírósági határozatok tükrében is alkotmányos megoldást kínál, és amelyet jelen levelünk mellékleteként csatolunk. Kérjük Igazságügy-miniszter Urat, hogy haladéktalanul intézkedjen a problémát hatékonyan kezelő törvénytervezet megalkotásáról, amelyhez Miniszter Úr igénye szerint Tagozatunk minden segítséget megad. Kérjük továbbá Belügyminiszter Asszonyt, hogy Miniszter Úr munkájához minden segítséget megadni szíveskedjen, és hogy továbbra is – a jelenlegi törvényi szabályozás adta keretek között – szigorúan és következetesen lépjen fel minden szélsőséges megnyilvánulást tanúsító személlyel vagy csoporttal szemben.
Állásfoglalás a gyűlöletbeszéd büntetendővé nyilvánításának lehetőségéről. (Részlet – a teljes szöveg a sajto@mszp.hu címen lekérhető. A téma előadója: Dr. Bárándy Gergely.) Az MSZP Jogi Tagozatának álláspontja szerint az Alkotmánybíróság legutóbbi határozata ellenére lehetőség van arra, hogy a gyűlöletbeszédet bűncselekménnyé nyilvánítsa a törvényalkotó. Hazánkban a rendszerváltáskor óriási változásoknak lehettünk tanúi, melyek különleges igényeket támasztottak a jogalkotás területén is, de befolyással voltak az emberek gondolkodásmódjára is. A szólásszabadság határát jelentős társadalmi és politikai változások, rendszerváltozás idején, vagy szélsőségesen tág, vagy szélsőségesen szűk határok közt vonják meg. Szélsőségesen szűk határok közt, ha demokrácia alakul diktatúrává, szélsőségesen tág határok közt, ha diktatórikus berendezkedésű ország alakul demokratikussá. Magyarországon 1989-1990-ben ez utóbbinak lehettünk tanúi. Természetes tehát, hogy egy totalitárius rendszer megdöntése után történelmi értelemben vett pillanatokkal a visszarendeződés megakadályozásának egyik legfontosabb eszköze a szinte korlátlan szólásszabadság biztosítása. Egy kialakult és stabilizálódott demokráciában azonban - amilyen évek óta
Magyarország - mindig jóval szűkebb keretek közt kell megvonni a szólásszabadság határait, mint az átalakulást közvetlenül követő időkben. Megszilárdult demokráciában a szólásszabadságot egyre inkább korlátozzák az állampolgárok és egyes a társadalmat alkotó csoportok jogos érdekei. Ilyen demokráciákban pont a hatalom gyakorlóitól származó szélsőséges megnyilvánulások terelhetik a társadalmat diktatórikus rendszerek és eszmék
elfogadásának irányába. Ezért úgy véljük, helyes a törvényalkotó azon szándéka, hogy kriminalizáljon egy olyan cselekményt, amelynek társadalomra veszélyessége a már említett
okokból vitathatatlanul eléri azt a fokot, amely szükségessé teszi, hogy büntetőjog eszközeivel lépjenek fel a magatartás tanúsítójával szemben. (MSZP Sajtóosztály)
 

Publikálta null
		Egészségügyi szolgáltatás Tóth Orsolya Helyilap Szolnok Online Idősgondozás MIKROBI 2000 Bt. Intézmények Szolnok Városi Kollégium - Szolnok Varga Katalin Gimnázium - Szolnok Kiskereskedelem Malagrow Kft. Kistérségek Szolnoki Kistérség Sport Szolnoki Shito ryu Karate Klub Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szolnok és Térsége Együttműködési Társulás Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT Észak-alföldi OP Választókerület(ek) Jász-Nagykun-Szolnok Megye 03. számú Országos Egyéni Választókerület