A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat tavaly februárban adott be pályázatot a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében kiírt "Nemzeti parkok és egyéb védett területek turisztikai vonzerejének fejlesztése" projektre. A tiszakürti arborétum fejlesztéséhez 208 millió forintos pályázati támogatást kaptak, de a fenntartó megyei önkormányzat is hozzájárult ötmillió forinttal a költségekhez.

Az átalakítás egy évig tart, s jövő szeptemberben már egy megújult arborétumban sétálhatnak a látogatók Tiszakürtön. Tó, kilátó, egy csaknem háromszáz négyzetméteres fogadóépület – benne: kiállító- és előadótermek – is épülnek, amelytől a térség idegenforgalmának fellendülését várják.
Az ősi községet 1075-ben említi el?ször I. Géza királyunk garamszentbenedeki adományozó levele. Nevét a honfoglaló magyar törzsek egyikétől kapta. A történelmi Magyarország területén 21 település nevében szerepel a Kürt törzs neve. Hosszú történelme során Kinizsi Pál is birtokosai közé tartozott. A Tiszazug 33 települése közül Kürt volt az egyetlen, amely nem pusztult el, lakossága az Árpád-korig visszamenve folyamatosnak tekinthető. Ez kivételes természeti adottságának köszönhető, mivel a Tisza fő- és fattyúágai s az általuk táplált mocsarak a környéket nem ismerők számára megközelíthetetlenné tették a falut. Tiszakürt jellegzetes, tiszai, úgynevezett halmazos település. Girbegurba utcái, zsúfolt házai emlékeztetnek arra, hogy valaha csak a kiemelkedő, árvízmentes hátakon foglaltak házhelyeket. Ez a településszerkezet a mai napig fennmaradt s nem véletlen, hogy egyéni bája sok amatőr festőt és fotóst vonz ide.
Az arborétum 30 hektáron fekszik. Közvetlenül a Tisza árvízvédelmi töltése mellett húzódik s a szabályozásokig árterület volt, ami jelentős szerepet játszott abban, hogy tápanyagokban gazdag, jó szerkezetű talaj alakult ki. A Tiszakürti Arborétum sorsa elválaszthatatlan a szarvasi Pepi-kertétől. Mindkettőt az olasz származású Bolza család alapította, akik benősülés révén kerültek Szarvasra. Az ötlet a Bécsben testőrködő Bolza Józseftől származott. Fia, Péter (1824-1881) kezdett itteni birtokán különleges fákat ültetni, majd pedig fia, József folytatta ezt a munkát 1940-ig. Az arborétum legidősebb fái, a tölgyek és a platánok 100-150 évesek. A II. Világháború utáni években a park gondozása szünetelt, s igen nagy károkat szenvedett. A Szolnok megyei és a tiszakürti tanács 1961-ben határozta el, hogy megmenti a pusztulástól, s arborétummá fejleszti. Gyors fejlődés vette kezdetét, a megmaradt 100 fa- és cserjefaj mellé még 400 fajt telepítettek. Újabb területeket kapcsoltak a parkhoz, majd 1971-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Jelenleg 600 növényfaj található az arborétumban. Legérdekesebb látnivalók természetesen a százados tölgyek, platánok, mocsáriciprusok, közöttük is külön említésre méltó az a hatalmas, 4,5 méter törzskörméretű kocsányos tölgy, amelynek hatalmas koronája ma is büszkén hirdeti a Tisza vidékének ősi életerejét. A növények, a természet kedvelői az év minden szakában találnak itt megcsodálnivalót. (Fotó: Hidvégi Péter - Magyarországi Települések védett természeti értékei, Mezőgazda Kiadó, Bp. 1996.) 

Publikálta null
		Egészségügyi szolgáltatás Tóth Orsolya Helyilap Szolnok Online Idősgondozás MIKROBI 2000 Bt. Intézmények Szolnok Városi Kollégium - Szolnok Varga Katalin Gimnázium - Szolnok Kiskereskedelem Malagrow Kft. Kistérségek Szolnoki Kistérség Sport Szolnoki Shito ryu Karate Klub Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szolnok és Térsége Együttműködési Társulás Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT Észak-alföldi OP Választókerület(ek) Jász-Nagykun-Szolnok Megye 03. számú Országos Egyéni Választókerület